Latin neve: Achillea millefolium.
A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak.
Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. Teája a vese- és májbetegségek gyógyszere.
Étvágygerjesztő, serkenti a gyomor- és az epeműködést. Rendellenes vérzések, ideges szívpanaszok orvossága is.
Vérszegénység elleni, nyugtató, erősítő teák egyik alkotórésze.
Közönséges, legelőkön, parlagokon megtalálható növényeink a cickafarkfű fajok. Fehér, rózsaszín és pirosas virágúak lehetnek, gyógyhatással csak a fehér virágú fajta rendelkezik. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó évelő növény. Szára 80 cm-re is megnőhet, de általában ennél jóval kisebb. Levelei szeldeltek, a talaj közelében bokor-szerűen sűrűek. Az apró virágok félgömb alakú virágzatba tömörülnek. Júniustól késő őszig virágzik.
A Cickafark hatóanyagát a föld feletti részei hordozzák, de gyakorta csak a virágot gyűjtik. Illóolaja proazuléneket tartalmaz, amelyek hő hatására sötétkék azulénekké válnak. Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatását felhasználják a bőrgyógyászatban kenőcsökhöz keverve (pl. égési sebeknél). Vérzéscsillapító és antibiotikus hatásai is bizonyítottak.
Keserű ízű teáját gyomor- és nyombélfekély, valamint vastagbélhurut esetén alkalmazzák.
A Cickafark hatóanyagai: azulének (kamazulén), flavonoidok.