Cimke Archívum: gyógynövény
Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris)
Latin neve: Thymus vulgaris.
Hozzávetőlegesen fél méterre megnövő, bokor szerű félcserje. A kerti kakukkfű az ajakosvirágúak családjába tartozik, virágai a szárak csúcsán helyezkednek el, rózsaszínűek vagy vörösek, májustól júliusig nyílnak. Alsó, fél centiméter átmérőjű szárrészei elfásodnak.
A kerti kakukkfű levelei átellenesek, különböző formájúak. Kellemes illatú, kedvelt fűszernövény.
Gyógyhatása a nálunk vadon élő fajokéhoz pl. táblánk kopaszodó kakukkfűiéhez hasonló.
Buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata)
Latin neve: Gypsophila paniculata.
Magyar neve: szappangyökér, fátyolvirág.
Szaponin-tartalmú gyökeréből köptető orvosság készül. Erősen habzó főzetével lúgos kémhatású szerekre érzékeny finom selymeket mosnak.
Anyarozs (Claviceps purpurea)
Latin neve: Claviceps purpurea.
Rozs és más gabonafélék kalászában élősködő gomba. Már a középkor bábaasszonyai is felismerték a méh simaizmaira gyakorolt összehúzó hatását.
A liszthez keveredve, rendszeres fogyasztása Európában még a XVIII. században is rejtélyes járványokat váltott ki.
A betegség súlyos érszűkületet okozott, amely az orr, a fül, az ujjak elüszkösödésével, merevgörccsel, sokszor halállal járt.
A babonás képzelet ebben isteni büntetést látott, s a kórt „Szent Antal tüzének” nevezte. Hatóanyagai ma fontos gyógyszer-alapanyagot szolgáltatnak, különösen szülés utáni méhvérzés és migrénes fejfájás ellen.
Beléndek (Hyoscyamus niger)
Latin neve: Hyoscyamus niger.
Mérgező alkaloidokat tartalmazó gyom.
Évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkánykenőcsök fontos kelléke. (Shakespeare szerint Hamlet apját is ezzel mérgezték meg.)
A növény magjának füstjét az ókori Babilonban a kuruzslók fogfájás ellen javasolták.
A középkor orvosai a műtéteknél mákkal keverve altatószerként használták. Kivonatából ma fájdalomcsillapítók, nyugtatók, köhögési rohamokat szüntető gyógyszerek, reuma elleni bedörzsölő kenőcsök készülnek.
Seprőzanót (Sarothamnus scoparius)
Sárga, pillangós virágú vesszős cserje. Nyugat-Dunántúlon a savanyú talajok lakója, másutt csak elvadulva él.
Glikozidokat, keserűanyagokat, alkaloidokat tartalmaz. Szív- és vesebetegségek elleni gyógyszerekhez szolgáltat alapanyagokat.
