Fokhagyma (Allium sativum)

Fokhagyma (Allium sativum)

Világszerte ismert, mindenre jó, univerzális házi orvosság gyakorlatilag minden kultúrában. Vér­tisztító, serkentő, izzasztó, köptető, görcsoldó, antibiotikus, idegerősítő, szélhajtó és hámosító, sebgyógyító tulajdonsága van.

Használatos a tüdő minden betegségének ke­zelésére, magas és alacsony vérnyomásra, élős­ködők (paraziták) és fertőzések ellen, fejfájás enyhítésére és idegrendszeri zavarok gyógyításá­ra. A többi hagyma is hasonló sajátságokkal ren­delkezik és alkalmazhatók a fokhagymával együtt.

Ha azt akarjuk, hogy a fokhagyma jótékony hatása megmaradjon, nem szabad megfőzni. Friss nedvei a leghatásosabbak. Idegfeszültség és agyi érgörcsök esetén célszerű egy pohár forró tejben szétnyomkodott fokhagymagerezdet elfo­gyasztani. Magas vérnyomás ellen minden reg­gel együnk meg egy gerezdet.

Todjon meg többet   🠞

Vadrózsa (Rosa fajok)

Erdőszéleken, cserjésekben gyakoriak. Áltermésüket, a csipkebogyót gyűjtik. Kiváló vitaminforrás, jelentős C-vitamin-tartalma a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz. Már az ókori hajósnépek is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A kellemes ízű tea és szörp kedvelt üdítő, erősítő ital, a szervezet C-vitamin-szükségletét bőségesen fedezi. A Viroma szörp magas vérnyomású, érelmeszesedésben szenvedő betegek gyógyitala. A Rosavit csipkebor étvágygerjesztő, erősítő. A csipkebogyó vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott teák alkotórésze.

Kutyabenge (Frangula alnus)

Kutyabenge (Frangula alnus)

Láperdőkben, folyóparti ligeterdőkben gyakori cserje. Kellemetlen szagú kérge keresett drog. Frissen azonban mérgezést okozhat, csak egy esztendei szárítás után lehet felhasználni. Vastagbelet izgató tulajdonsága miatt kiváló hashajtó. Elhízás, felfúvódás elleni teák alkotórésze. Nem hiányzik az általános epetea-keverékekből sem. Kedvező hatású érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok esetén is.

Kisezerjófű (Centaurium minus)

Kisezerjófű (Centaurium minus)

Keserűanyag-tartalma miatt Plinius – az ókorban élt római történetíró – a föld epéjének nevezte el. Latin nevét a görög mitológia egyik alakjáról kapta. Kheirón kentaur, mikor lábába nyilat lőttek, sebét e növény nedvével gyógyította. Sebek kezelésére, bőrbetegségek, ekcéma ellen ma is használják. Teája a hideglelés legrégibb népi gyógyszere. Keserűanyaga kedvezőleg hat a gyomor- és epeműködésre, étvágyjavító. A pajzsmirigyműködés zavaraikor, érelmeszesedés és magas vérnyomás esetén hatásos teakeverékekben szerepel.