Cimke Archívum: növény
Mezei szil (Ulmus campestris)
Kérge cser-, nyálka- és keserűanyagot tartalmaz.
Teája vizelethajtó, hasmenés elleni szer. Főzete, ülőfürdőként alkalmazva, az aranyeret gyógyítja.
Fekete bodza (Sambucus nigra)
Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori.
Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték.
Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge glikozidot tartalmaz. Teája megfázáskor jó izzasztó, köptetőszer. Mandula-, illetve torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották.
A görcsszerű fejfájást gyümölcsének főzetével orvosolták.
Virágzatát a légúti megbetegedéseket gyógyító teákon kívül a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteák készítésére is felhasználják.
Galagonya (Crataegus oxyacantha)
Latin nevei: Crataegus monogyna, C. laevigata, C. oxyacantha.
Szárazabb erdeink gyakori cserjéi.
A galagonyák a rózsafélék családjába tartozó, tövises ágú cserjék, kisebb fák. Leveleik szórt állásúak, formájuk fajonként eltérő. Bogernyős virágzatukat öt szirmú fehér virágok alkotják. Virágzási idejük május, június. Piros áltermésükben egy vagy két mag található.
Közönséges boróka (Juniperus communis)
Már az ókorban is ismert gyógynövény.
A pusztító pestisjárványok idején ágait hatalmas máglyákban égették, füstjétől remélve védelmet a fertőzés ellen. A legrégibb ismert magyar orvosi recept (a XV. századból) borókamagot tanácsol tüdőbetegség ellen.
Húsos magjának vizelethajtó, gyomorerősítő, étvágyjavító hatása ma is elismert. Vérszegénység és ízületi bántalmak elleni teakeverékekben is szerepel.
A borókaolaj légúti és tüdőbetegségek esetén jó inhalálószer.
Kökény (Prunus spinosa)
Virága, termése az ókori görög világtól napjainkig keresett drog.
A virágjából készült tea jó vizelet- és hashajtó. A kövérek figyelmébe ajánlható fogyasztó hatása miatt.
A fanyar gyümölcséből készített lekvár hasmenés ellen jó.
