Cimke Archívum: növény
Közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium)
Keserű- és cserzőanyagokat tartalmazó hajtását a nép régtől fogva számos betegség gyógyítására használja.
Teája szabályozza a máj és epe működését. Epe- és vesekő megelőzésére is hatásos.
Külsőleg mint torok-és szájöblítő ismert. Gyógyítja a mandulagyulladást s különösen a csecsemőkorban gyakori szájpenészt.
Vidrafű (Menyanthes trifoliata)
Zsombékosok hazánkban kiveszőben levő növény ritkasága.
Keserűanyagot, szaponint tartalmazó hármas levelei gyomorerősítő, étvágygerjesztő teát adnak. Régen lázcsillapító, a malária gyógyszere volt.
Emésztési panaszok gyógyítására, álmatlanság, idegesség ellen összeállított teakeverékekben ma is megtaláljuk.
Az iszákosság szenvedélyétől szabadulni kívánók számára is eredményes lehet a vidrafűből készült tea.
Ebszőlő (Solanum dulcamara)
Vízpartok kúszó szárú, mérges növénye.
Teáját egykor hideglelésre, vértisztítóként, hólyaghurut gyógyítására itták. Idegnyugtató, lázcsillapító hatásáért is népszerű volt.
Rokona az Ausztráliában honos orvosi csucsor (S. laciniatum). Hazánkban is termeszthető növény, mely különböző hormongyógyszerek alapanyaga.
A mellékvesekéreg hibás működésének gyógyítására, reumatikus, allergiás betegségek ellen (Hydrocortison, Prednisolon), anyagcsere-működés helyreállítására (Néróból) készül belőle orvosság.
Kálmos (Acorus calamus)
Latin neve: Acorus calamus.
Délnyugat-Ázsiából származó, hazánkban egyre ritkábban előforduló növény. Nádasok növénye a folyók holtágaiban, a kontyvirágfélékhez tartozik.
Megdörzsölve illata a fahéjra emlékeztet. Szinte csillapíthatatlan éhségérzetet kiváltó hatását már a görögök is ismerték.
Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
Latin neve: Symphytum officinale.
A népi gyógyászatban a csonttörés, -repedés, zúzódás borogatószere. Innen ered tudományos neve is (symphyos összenő).
Különböző gyulladásos megbetegedések, ízületi bántalmak, zsába ellen és külsőleg fagyási sérülések kezelésére javasolják.
