Csikorgófű (Gratiola officinalis)

Csikorgófű (Gratiola officinalis)

Mocsárrétek, láprétek mérgező növénye. A tátogatok családjába tartozik. A népi gyógyászatban vízhajtó, hánytató, gilisztaűző. Hipochondria (képzelt betegség), hisztéria, elmezavar esetén is javasolták. Alkoholé kivonata szívizgató, epeműködést serkentő, hashajtó hatású. Mára már csak az állatgyógyászatban van jelentősége.

Kecskeruta (Galega officinalis)

Kecskeruta (Galega officinalis)

Árterek, nedves rétek magas termetű pillangós virágú növénye. Teája lázcsillapító hatású. A szénhidrát-anyagcserét serkenti. Csökkenti a vércukorszintet, így kiegészíti az inzulin hatását. A növény magja, hajtása a cukorbetegek részére ajánlott teakeverékek alkotórésze.

Vérontófű (Potentilla erecta)

Nedves rétek négy kicsi, sárga sziromlevelű virágáról felismerhető pimpója. A rózsafélékhez tartozik. Vérzéscsillapító hatása miatt a népi orvoslás régi gyógyszere. Már a görögök, rómaiak is ismerték cserzőanyag-tartalmával magyarázható összehúzó hatását. Teáját bélhurut, súlyos hasmenés, vérhas esetén isszák. Menstruációs vérzést csökkentő hatása is jelentős.

Vörös acsalapu (Petasites hybridus)

Kora tavasszal laza fürtben elhelyezkedő fészekvirágzatai jelennek meg, nyáron pedig hatalmas levelei borítják tömegesen az árokpartokat. Drogját mint köhögéscsillapítót, légzőszervi megbetegedések gyógyszerét ismerik. Migrénes fejfájás esetén is hatásos lehet. Külsőleg gyulladások, kelések borogatására használják.

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Nedves árokpartok elterjedt gyomja. Örvösen elágazó meddő hajtásai szolgáltatják a drogot, mely különösen sok kovasavat (70%), szaponint, szerves savakat tartalmaz. (A nép békarokkaként is emlegeti.) Már az ókor óta, de napjainkban is használják köszvény és vesebajok ellen. A vizelethajtó, vesetisztító, vesekőoldó teák fontos alkotórésze. Külsőleg bőrbetegségek, lábizzadás elleni fürdőkben van jelentősége.