Cimke Archívum: növény
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze.
Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy vesebetegségek kísérője) a növény leveleiből főzött teával gyógyították. Napjainkban életmentő jelentőségű. Mérgező hatóanyaga – a digitalis-glikozid – a szívgyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga.
A digitaliskészítmények növelik az elégtelenül működő szív teljesítőképességét, megszüntetik a vizenyőt, ödémát okozó keringési zavarokat.
Rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) nálunk vadon is él, hasonló hatóanyagokat tartalmaz.
De a belőle készült gyógyszer (Isolanid) nem halmozódik fel a szervezetben, kevésbé mérgező, ezért újabban e fajt termesztik inkább.
Ánizs (Pimpinella anisum)
Mák (Papaver somniferum)

Éretlen toktermésének tejnedve – az ópium – Homérosz óta ismert kábítószer (somnifer = álomhozó). Az ókori gyógyításban az első érzéstelenítő.
Az emberiség számára a XIX. században vált áldássá, amikor sikerült belőle előállítani az álomisten fiáról – Morpheusról – elnevezett morfint, mely az ópiumnál sokszorta hatásosabb fájdalomcsillapító.
A tejnedv többi alkaloidja közül a kodein a száraz köhögés legjobb orvossága. A papaverin a simaizomgörcsöket oldja.
A kábulatot hozó ópium szívása különösen a mohamedán világban terjedt el (ahol a vallás tiltotta az alkoholfogyasztást), később Indiában, Kínában öltött óriási méreteket. Az élvezet rabjai egyre nagyobb adagokat követelnek. Az idült mérgezés végül testi-lelki leromláshoz, halálhoz vezet.
Mirrhafű (Chenopodium ambrosioides)

A trópusi Amerikában őshonos. Csaknem az egész Földön elterjedt gyom.
Teája a népi gyógyászat szerint étvágyjavító, hisztériás rohamok, a vitustánc gyógyszere.
Erősen mérgező hatása miatt közvetlen felhasználása ma már háttérbe szorul. Illóolaj-tartalmú drogjából bélgiliszta-és fonálféreghajtó gyógyszer készül.
Kerti körömvirág (Calendula officinalis)

Latin neve: Calendula officinalis.
A középkori kolostorkertek gyógynövénye. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó egyéves növény. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán vidékekről származik, Magyarországon kedvelt dísznövényként termesztik.
A Kerti körömvirág hozzávetőlegesen 60 cm magasra nő, szórt állású levelei a tövük felé keskenyednek, felületük szőrös. A feltűnő, élénk narancsszín virágzat sugárzó nyelves virágokból, a fészek közepén pedig kissé sötétebb csöves virágokból áll. Hazánkban egész nyáron, egészen az első fagyokig nyílik. Termése tüskés felületű görbült kaszat.