Cimke Archívum: növény
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze.
Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy vesebetegségek kísérője) a növény leveleiből főzött teával gyógyították. Napjainkban életmentő jelentőségű. Mérgező hatóanyaga – a digitalis-glikozid – a szívgyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga.
A digitaliskészítmények növelik az elégtelenül működő szív teljesítőképességét, megszüntetik a vizenyőt, ödémát okozó keringési zavarokat.
Rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) nálunk vadon is él, hasonló hatóanyagokat tartalmaz.
De a belőle készült gyógyszer (Isolanid) nem halmozódik fel a szervezetben, kevésbé mérgező, ezért újabban e fajt termesztik inkább.
Ánizs (Pimpinella anisum)
Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum.
A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő.
Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, emésztést serkentő teák alkotórésze. Teája és az ánizsolaj szeszes oldata jó köptető.
Mák (Papaver somniferum)
Éretlen toktermésének tejnedve – az ópium – Homérosz óta ismert kábítószer (somnifer = álomhozó). Az ókori gyógyításban az első érzéstelenítő.
Az emberiség számára a XIX. században vált áldássá, amikor sikerült belőle előállítani az álomisten fiáról – Morpheusról – elnevezett morfint, mely az ópiumnál sokszorta hatásosabb fájdalomcsillapító.
A tejnedv többi alkaloidja közül a kodein a száraz köhögés legjobb orvossága. A papaverin a simaizomgörcsöket oldja.
A kábulatot hozó ópium szívása különösen a mohamedán világban terjedt el (ahol a vallás tiltotta az alkoholfogyasztást), később Indiában, Kínában öltött óriási méreteket. Az élvezet rabjai egyre nagyobb adagokat követelnek. Az idült mérgezés végül testi-lelki leromláshoz, halálhoz vezet.
Mirrhafű (Chenopodium ambrosioides)
A trópusi Amerikában őshonos. Csaknem az egész Földön elterjedt gyom.
Teája a népi gyógyászat szerint étvágyjavító, hisztériás rohamok, a vitustánc gyógyszere.
Erősen mérgező hatása miatt közvetlen felhasználása ma már háttérbe szorul. Illóolaj-tartalmú drogjából bélgiliszta-és fonálféreghajtó gyógyszer készül.
Kerti körömvirág (Calendula officinalis)
Latin neve: Calendula officinalis.
A középkori kolostorkertek gyógynövénye. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó egyéves növény. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán vidékekről származik, Magyarországon kedvelt dísznövényként termesztik.
A Kerti körömvirág hozzávetőlegesen 60 cm magasra nő, szórt állású levelei a tövük felé keskenyednek, felületük szőrös. A feltűnő, élénk narancsszín virágzat sugárzó nyelves virágokból, a fészek közepén pedig kissé sötétebb csöves virágokból áll. Hazánkban egész nyáron, egészen az első fagyokig nyílik. Termése tüskés felületű görbült kaszat.
