Cimke Archívum: növény

Orvosi zsálya (Salvia officinalis)

A mediterrán tájak illatos növénye. A középkorban a legfontosabb univerzális gyógyszer hírében állt.

De mivel „halál ellen nincs orvosság a kertekben . . . annak is meg kell halni, akinek zsálya nő a kertjében” – tanította a salernói iskola (XII. század) latin nyelven versbe foglalt gyógyszertana.

Teája fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, izzadásgátló, jó öblögetőszer.

Ricinus (Ricinus communis)

Hazájában, a trópusi Afrikában 8-10 m magas fa, nálunk egyéves lágy szárú, termesztett ipari és gyógynövény.

Magjából sajtolt olaja közismerten kellemetlen ízű, de igen jó hatású hashajtó.

Enyhén izgatja a vékonybelet, fokozza a bélmozgást. Káros mellékhatásai nincsenek, ezért kisgyerekeknek, terhes anyáknak is veszélytelen. Gyógyhatásáért Kínában több ezer éve termesztik. A magvak sajtoláskor visszamaradó része erősen mérgező: belső vérzéseket okoz, kicsapja a vörös vérsejteket.

Már egy-két mag elfogyasztása is halálos lehet.

Magas aranyvessző (Solidago gigantea)

Magas aranyvessző (Solidago gigantea)

Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él.

Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta használják.

Gyökere inulint, cser- és keserűanyagot, hajtása főleg szaponint, illóolajat tartalmaz. Teája idült vese- és ízületi gyulladás gyógyszere. Torokgyulladás ellen jó öblögető. Régen szamárköhögés, asztma ellen itták.

Borogatóvizével gyógyítják az ekcémás bőrfelületet és a nehezen: gyógyuló sebeket.

Citromfű (Melissa officinalis)

Citromfű gyógynövény

Latin neve: Melissa officinalis.

A Földközi-tenger partvidékén honos, Dél-Európából származó ajakosvirágú növény, nálunk termesztik. Évelő, egy méteres szárhosszúságot is elérhető növény. Szára négyzetes, 1-3 cm-es levelei átellenesen állnak, tojásdad alakúak, fűrészes szélűek. Júniustól augusztusig virágzik. A sárga bimbók a felső levelek hónaljában jelennek meg, a kinyílt virágok fehérek, esetleg sárgás, vagy ibolyás árnyalattal. Kellemes, a citroméra emlékeztető illatát a szárítást követő tárolás folyamán elveszti.

Virágzáskor citromillatot áraszt. Levele illóolajon kívül nyálkát, szaponint tartalmaz.

Drogjának a középkor svájci vegyészorvosa, Paracelsus asszonyifjító hatást tulajdonított. A XVIII-XIX. században belőle készült a „karmelitaszesz”, amely csodatevő gyógyszer hírében állt.

Az ideg- és emésztőrendszerre gyakorolt kedvező hatását ma is dicsérik. Teája jó nyugtató, megszünteti az ideges eredetű fejfájást.

Kis télizöld (Vinca minor)

Kis télizöld (Vinca minor)

Latin neve: Vinca minor. Népies neve: télizöld meténg, kis meténg.

Középhegységi gyertyános-tölgyeseink jellemző örökzöld lombú évelő növénye, mely a meténgfélék családjába tartozik. A Kis télizöld részben kúszó szárainak töve elfásodik, ágai arasznyira felemelkednek, fénylő sötétzöld levelei átellenesen állnak. Virágait a levelek hónaljában áprilisban, májusban hozza. Termése tüsző.

Főzetét a népgyógyászat mint vizelet-hajtót, légúti és emésztőszervi panaszok orvosságát alkalmazza.

A gyógyszeripar vérnyomáscsökkentőt készít belőle (Dopegyt), melynek előnye, hogy tartós szedés esetén sincsenek kellemetlen –    levertséget előidéző – mellékhatásai.