A nemzetség fajainak többsége trópuson él, néhány a Földközi-tenger partvidékén, egy – a pirító-gyökér (Tamus communis) – pedig a mérsékelt övben, így Magyarországon is előfordul.
A trópusi fajok közül jó néhány mérgező alkaloidot – szaponinokat – tartalmaz.
A gyógyászatban rendkívül fontos szteroidhormonok szintetikus előállítását mindeddig nem sikerült megoldani.
Leggazdaságosabban a Dioscorea fajok szteroid-szaponin vegyülete (diós genin) használható fel az ilyen gyógyszerek alapanyagául.
Kapcsolódó gyógynövények
- Szenegagyökér (Polygala senega) Észak-Amerika erdőségeinek lágy szárú, évelő növénye.
Gyökérdrogjának legfontosabb hatóanyagai szaponin vegyületek.
Hazájában csörgőkígyógyökérnek is nevezik, mivel a bennszülött […]
- Szárcsagyökér (Smilax officinale) Közép-Amerikában honos örökzöld, kúszó cserje.
Szaponin-glikozidokat tartalmazó gyökerét a gyógyszeripar szteránvázas vegyületek előállítására használja.
Ősi vértisztító szer. […]
- Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él.
Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta […]
- Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) Latin neve: Thymus vulgaris.
Hozzávetőlegesen fél méterre megnövő, bokor szerű félcserje. A kerti kakukkfű az ajakosvirágúak családjába tartozik, virágai a szárak csúcsán helyezkednek […]
- Citromfű (Melissa officinalis) Latin neve: Melissa officinalis.
A Földközi-tenger partvidékén honos, Dél-Európából származó ajakosvirágú növény, nálunk termesztik. Évelő, egy méteres szárhosszúságot is elérhető […]
