Közönséges nyír (Betula pendula)

Savanyú talajú erdők fehér törzsű fája. Kérgének főzete eloszlatja a rossz szív- vagy veseműködés következtében létrejött vizenyős dagadásokat: ödémákat.

Jó vizelet- és vesekőhajtó, izzasztó hatása is van. Törzsének tavaszi nedvéből nyert olajat a bőrgyógyászat használja.

Különösen mint hajápolószer – Birkenhaarwasser és nyírfasampon – ismert.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze. Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy […]
  • Hamvas szeder (Rubus caesius) Latin neve: Rubus caesius. Közeli rokona a málnának. A szederfajok gyümölcse kék, sötétkék és majdnem fekete lehet. Nyirkosabb erdőkben, ártereken elterjedt szúrós, tüskés cserje. […]
  • Szagos müge (Galium odoratum) Üde talajú erdeinkben tömeges. Kumarint tartalmaz. Megszárítva kellemes illatú. Az egykor divatos tavaszi vértisztító kúrákhoz használatos „májusi teák egyik alapanyaga volt. […]
  • Galagonya (Crataegus oxyacantha) Latin nevei: Crataegus monogyna, C. laevigata, C. oxyacantha. Szárazabb erdeink gyakori cserjéi. A galagonyák a rózsafélék családjába tartozó, tövises ágú cserjék, kisebb fák. […]
  • Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) Virága glikozidot, nyálkát, szaponint tartalmaz. Gyógyhatását már Plinius is ismerte. Teáját elsősorban légcsőhurut és bélhurut ellen adják. Izzasztó, vizelethajtó hatásáért is […]