Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze.

Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy vesebetegségek kísérője) a növény leveleiből főzött teával gyógyították. Napjainkban életmentő jelentőségű. Mérgező hatóanyaga – a digitalis-glikozid – a szívgyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga.

A digitaliskészítmények növelik az elégtelenül működő szív teljesítőképességét, megszüntetik a vizenyőt, ödémát okozó keringési zavarokat.

Rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) nálunk vadon is él, hasonló hatóanyagokat tartalmaz.

De a belőle készült gyógyszer (Isolanid) nem halmozódik fel a szervezetben, kevésbé mérgező, ezért újabban e fajt termesztik inkább.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Seprőzanót (Sarothamnus scoparius) Sárga, pillangós virágú vesszős cserje. Nyugat-Dunántúlon a savanyú talajok lakója, másutt csak elvadulva él. Glikozidokat, keserűanyagokat, alkaloidokat tartalmaz. Szív- és […]
  • Közönséges nyír (Betula pendula) Savanyú talajú erdők fehér törzsű fája. Kérgének főzete eloszlatja a rossz szív- vagy veseműködés következtében létrejött vizenyős dagadásokat: ödémákat. Jó vizelet- és vesekőhajtó, […]
  • Ánizs (Pimpinella anisum) Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum. A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő. Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, […]
  • Orvosi somkóró (Melilotus officinalis) Virágzáskor gyűjtött pillangós virágú hajtásának sokoldalú gyógyhatását már Dioszkoridész és Theophrasztosz ókori görög bölcsek is dicsérik. Teáját emésztő- és légzőszervi betegségek […]
  • Cickafark (Achillea fajok) Latin neve: Achillea millefolium. A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak. Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. […]