Gyógynövények gyógyhatása, alkalmazása
A mediterrán tájak illatos növénye. A középkorban a legfontosabb univerzális gyógyszer hírében állt. De mivel „halál ellen nincs orvosság a kertekben . . . annak is meg kell halni, akinek zsálya nő a kertjében” – tanította a salernói iskola (XII. század) latin nyelven versbe foglalt gyógyszertana. Teája fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, izzadásgátló, jó öblögetőszer.
Hazájában, a trópusi Afrikában 8-10 m magas fa, nálunk egyéves lágy szárú, termesztett ipari és gyógynövény. Magjából sajtolt olaja közismerten kellemetlen ízű, de igen jó hatású hashajtó. Enyhén izgatja a vékonybelet, fokozza a bélmozgást. Káros mellékhatásai nincsenek, ezért kisgyerekeknek, terhes anyáknak is veszélytelen. Gyógyhatásáért Kínában több ezer éve termesztik. A magvak sajtoláskor visszamaradó része erősen mérgező: belső vérzéseket okoz, kicsapja a vörös vérsejteket. Már egy-két mag elfogyasztása is halálos lehet.