Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze. Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy vesebetegségek kísérője) a növény leveleiből főzött teával gyógyították. Napjainkban életmentő jelentőségű. Mérgező hatóanyaga – a digitalis-glikozid – a szívgyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. A digitaliskészítmények növelik az elégtelenül működő szív teljesítőképességét, megszüntetik a vizenyőt, ödémát okozó keringési zavarokat. Rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) nálunk vadon is él, hasonló hatóanyagokat tartalmaz. De a belőle készült gyógyszer (Isolanid) nem …

Todjon meg többet   🠞

Ánizs (Pimpinella anisum)

Ánizs gyógynövény

Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum.

A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő.

Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, emésztést serkentő teák alkotórésze. Teája és az ánizsolaj szeszes oldata jó köptető.

Todjon meg többet   🠞

Mák (Papaver somniferum)

Mák (Papaver somniferum)

Éretlen toktermésének tejnedve –  az ópium – Homérosz óta ismert kábítószer (somnifer = álomhozó). Az ókori gyógyításban az első érzéstelenítő. Az emberiség számára a XIX. században vált áldássá, amikor sikerült belőle előállítani az álomisten fiáról – Morpheusról – elnevezett morfint, mely az ópiumnál sokszorta hatásosabb fájdalomcsillapító. A tejnedv többi alkaloidja közül a kodein a száraz köhögés legjobb orvossága. A papaverin a simaizomgörcsöket oldja. A kábulatot hozó ópium szívása különösen a mohamedán világban terjedt el (ahol a vallás tiltotta az alkoholfogyasztást), …

Todjon meg többet   🠞

Mirrhafű (Chenopodium ambrosioides)

A trópusi Amerikában őshonos. Csaknem az egész Földön elterjedt gyom. Teája a népi gyógyászat szerint étvágyjavító, hisztériás rohamok, a vitustánc gyógyszere. Erősen mérgező hatása miatt közvetlen felhasználása ma már háttérbe szorul. Illóolaj-tartalmú drogjából bélgiliszta-és fonálféreghajtó gyógyszer készül.

Kerti körömvirág (Calendula officinalis)

Kerti körömvirág (Calendula officinalis)

Latin neve: Calendula officinalis.

A középkori kolostorkertek gyógynövénye. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó egyéves növény. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán vidékekről származik, Magyarországon kedvelt dísznövényként termesztik.

A Kerti körömvirág hozzávetőlegesen 60 cm magasra nő, szórt állású levelei a tövük felé keskenyednek, felületük szőrös. A feltűnő, élénk narancsszín virágzat sugárzó nyelves virágokból, a fészek közepén pedig kissé sötétebb csöves virágokból áll. Hazánkban egész nyáron, egészen az első fagyokig nyílik. Termése tüskés felületű görbült kaszat.

Todjon meg többet   🠞