Cimke Archívum: vesebetegség
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze.
Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy vesebetegségek kísérője) a növény leveleiből főzött teával gyógyították. Napjainkban életmentő jelentőségű. Mérgező hatóanyaga – a digitalis-glikozid – a szívgyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga.
A digitaliskészítmények növelik az elégtelenül működő szív teljesítőképességét, megszüntetik a vizenyőt, ödémát okozó keringési zavarokat.
Rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) nálunk vadon is él, hasonló hatóanyagokat tartalmaz.
De a belőle készült gyógyszer (Isolanid) nem halmozódik fel a szervezetben, kevésbé mérgező, ezért újabban e fajt termesztik inkább.
Ánizs (Pimpinella anisum)
Seprőzanót (Sarothamnus scoparius)
Sárga, pillangós virágú vesszős cserje. Nyugat-Dunántúlon a savanyú talajok lakója, másutt csak elvadulva él.
Glikozidokat, keserűanyagokat, alkaloidokat tartalmaz. Szív- és vesebetegségek elleni gyógyszerekhez szolgáltat alapanyagokat.
Lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum)
Cickafark (Achillea fajok)

Latin neve: Achillea millefolium.
A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak.
Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. Teája a vese- és májbetegségek gyógyszere.
Étvágygerjesztő, serkenti a gyomor- és az epeműködést. Rendellenes vérzések, ideges szívpanaszok orvossága is.
Vérszegénység elleni, nyugtató, erősítő teák egyik alkotórésze.