Gyógynövények gyógyhatása, alkalmazása
Közép-Amerikában honos örökzöld, kúszó cserje. Szaponin-glikozidokat tartalmazó gyökerét a gyógyszeripar szteránvázas vegyületek előállítására használja. Ősi vértisztító szer. Vérbaj, reuma, bőrbetegségek elleni gyógyszerek alapanyaga.
Hazája Észak-Amerika és Japán. Aranysárga, keskeny szirmú virágai közvetlenül lomb-fakadás előtt nyílnak. Levele, kérge csersavtartalma miatt összehúzó hatású. Toroköblögető szer. Bőrbetegségeknél jó borogató. Bőrápoló krémek készítéséhez is felhasználják. Teáját bélhurut, vérhas gyógyítására fogyasztják.
Fehér virágai s a megszárított hajtása kellemetlen, bódító illatot árasztanak. Mint a növény magyar nevéből is kiderül, elűzi a lakások kellemetlen rovarbetolakodóit (moly, tetű, poloska). Az észak-európai síkság, valamint a magas hegységek lápjain élő örökzöld cserje. Teáját vagy szeszes kivonatát mézzel köhögés – különösen szamárköhögés – ellen fogyasztják. Forrázata izzasztó hatású. Különböző bőr- és reumatikus betegségek gyógyszere.
Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él. Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta használják. Gyökere inulint, cser- és keserűanyagot, hajtása főleg szaponint, illóolajat tartalmaz. Teája idült vese- és ízületi gyulladás gyógyszere. Torokgyulladás ellen jó öblögető. Régen szamárköhögés, asztma ellen itták. Borogatóvizével gyógyítják az ekcémás bőrfelületet és a nehezen: gyógyuló sebeket.
Latin neve: Hyppophäe rhamnoides
Az ezüstfafélékhez tartozó tövises cserje meghonosodott nálunk a folyóárterek hordalék-talaján.
Szélporzású kétlaki növény, levele lándzsás, épszélű, kissé az olaj fűzére emlékeztet. Áprilisban virágzik, a virágok aprók, sárgás színűek.
Apró bogyó termése nálunk fajtától függően júliusban, augusztusban, illetve szeptemberben érik. A bogyók a vesszőkön sűrűn, tömören állnak.