Kategória: Gyógynövények elterjedés szerint
Angosztura (Cusparia macrophylla)
Dél-Amerika trópusi esőerdeinek fája.
Alkaloidot, keserűanyagot és illóolajat tartalmazó kérgét a gyógyászatban használják.
Serkenti az emésztést, a hasmenés jó ellenszere.
Angyalgyökér (Angelica archangelica)
Magas hegyvidéki patakpartok nagy termetű, ernyős virágú növénye. Régi hit szerint angyal (angelus) hirdette gyógyhatását.
Illóolajat, angelicasavat tartalmazó gyöktörzsét tea vagy alkoholos kivonat formájában használják fel.
Vizelet- és szélhajtó hatású. Elősegíti az emésztést, étvágyjavító. Külsőleg fürdővízbe áztatva enyhíti az izomfájdalmakat, gyógyítja a köszvényt és a reumát.
Teáját idegkimerültség, álmatlanság esetén is eredménnyel használhatjuk.
Ánizs (Pimpinella anisum)
Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum.
A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő.
Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, emésztést serkentő teák alkotórésze. Teája és az ánizsolaj szeszes oldata jó köptető.
Anyarozs (Claviceps purpurea)
Latin neve: Claviceps purpurea.
Rozs és más gabonafélék kalászában élősködő gomba. Már a középkor bábaasszonyai is felismerték a méh simaizmaira gyakorolt összehúzó hatását.
A liszthez keveredve, rendszeres fogyasztása Európában még a XVIII. században is rejtélyes járványokat váltott ki.
A betegség súlyos érszűkületet okozott, amely az orr, a fül, az ujjak elüszkösödésével, merevgörccsel, sokszor halállal járt.
A babonás képzelet ebben isteni büntetést látott, s a kórt „Szent Antal tüzének” nevezte. Hatóanyagai ma fontos gyógyszer-alapanyagot szolgáltatnak, különösen szülés utáni méhvérzés és migrénes fejfájás ellen.
Árnika (Arnica montana)
Latin név: Arnica montana.
Régen csonttörés, zúzódásos sérülések csodaszerének tartották.
Borogatószerként alkalmazva erősen tágítja a hajszálereket, vérbőséget okoz a sérült testrészen, ami gyorsítja a gyógyulást.
Virágának, gyökerének alkoholos kivonata véraláfutások-, daganatok-, fagyási sérüléseknél jó bedörzsölőszer.
