Cimke Archívum: hashajtó

Jalappa (Exogonium purga)

Jalappa (Exogonium purga)

Mexikóban honos kúszónövény.

Gumója gyantát, glikozidot, zsírsavat tartalmaz. A napon, esetleg forró hamuban szárított gumó vagy a belőle nyert gyanta kéri drogként forgalomba.

Szeszes kivonata a vékonybélre ható ért hashajtó. A XVII. századtól Európában is ismert.

Kroton (Codiaeum fajok)

Kroton (Codiaeum fajok)

A C. tiglium a kutyatejfélék rokonságába tartozó alacsony fa. Hazája India.

A magjából préselt olaj igen erős hashajtó. Túladagolása könnyen halált okozhat. Európában először a X. század arab orvosai alkalmazták.

A C. eluteria dél-amerikai cserje. Drogja, a kaszkarilla-gyökérkéreg serkenti az emésztést, étvágygerjesztő és likőrök ízesítő anyaga.

Szenna (Cassia fajok)

Párosan szárnyasan összetett levelű, hüvelytermésű cserjék.

Legjelentősebb közülük a Kisázsiában, Kelet-Indiában honos C. angusti fólia.

Levelének, termésének („anyalevél”) hashajtó hatását az arab orvosok már a IX-X. században ismerték.

Nagyobb adagban kellemetlen mellékhatásként hascsikarást okoz.

Rebarbara (Rheum palmatum)

Tibetből származik. Kínában ötezer éve ismerik gyógyhatását.

A középkorban sárgaság elleni szer. Máj- és epebetegségek gyógyítására ma is használják.

Keserűanyagokat tartalmazó gyökerének hatóanyaga étvágygerjesztő teakeverékekben vagy gyári készítmény formájában hashajtó.

Ánizs (Pimpinella anisum)

Ánizs gyógynövény

Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum.

A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő.

Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, emésztést serkentő teák alkotórésze. Teája és az ánizsolaj szeszes oldata jó köptető.