Cimke Archívum: hashajtó
Jalappa (Exogonium purga)
Mexikóban honos kúszónövény.
Gumója gyantát, glikozidot, zsírsavat tartalmaz. A napon, esetleg forró hamuban szárított gumó vagy a belőle nyert gyanta kéri drogként forgalomba.
Szeszes kivonata a vékonybélre ható ért hashajtó. A XVII. századtól Európában is ismert.
Kroton (Codiaeum fajok)
A C. tiglium a kutyatejfélék rokonságába tartozó alacsony fa. Hazája India.
A magjából préselt olaj igen erős hashajtó. Túladagolása könnyen halált okozhat. Európában először a X. század arab orvosai alkalmazták.
A C. eluteria dél-amerikai cserje. Drogja, a kaszkarilla-gyökérkéreg serkenti az emésztést, étvágygerjesztő és likőrök ízesítő anyaga.
Szenna (Cassia fajok)
Párosan szárnyasan összetett levelű, hüvelytermésű cserjék.
Legjelentősebb közülük a Kisázsiában, Kelet-Indiában honos C. angusti fólia.
Levelének, termésének („anyalevél”) hashajtó hatását az arab orvosok már a IX-X. században ismerték.
Nagyobb adagban kellemetlen mellékhatásként hascsikarást okoz.
Ánizs (Pimpinella anisum)
Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum.
A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő.
Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, emésztést serkentő teák alkotórésze. Teája és az ánizsolaj szeszes oldata jó köptető.
