Szenna (Cassia fajok)



Párosan szárnyasan összetett levelű, hüvelytermésű cserjék.

Legjelentősebb közülük a Kisázsiában, Kelet-Indiában honos C. angusti fólia.

Levelének, termésének („anyalevél”) hashajtó hatását az arab orvosok már a IX-X. században ismerték.

Nagyobb adagban kellemetlen mellékhatásként hascsikarást okoz.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Kroton (Codiaeum fajok) A C. tiglium a kutyatejfélék rokonságába tartozó alacsony fa. Hazája India. A magjából préselt olaj igen erős hashajtó. Túladagolása könnyen halált okozhat. Európában először a X. […]
  • Jalappa (Exogonium purga) Mexikóban honos kúszónövény. Gumója gyantát, glikozidot, zsírsavat tartalmaz. A napon, esetleg forró hamuban szárított gumó vagy a belőle nyert gyanta kéri drogként […]
  • Rebarbara (Rheum palmatum) Tibetből származik. Kínában ötezer éve ismerik gyógyhatását. A középkorban sárgaság elleni szer. Máj- és epebetegségek gyógyítására ma is használják. Keserűanyagokat tartalmazó […]
  • Fekete bodza (Sambucus nigra) Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori. Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték. Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge […]
  • Csikorgófű (Gratiola officinalis) Mocsárrétek, láprétek mérgező növénye. A tátogatok családjába tartozik. A népi gyógyászatban vízhajtó, hánytató, gilisztaűző. Hipochondria (képzelt betegség), hisztéria, elmezavar […]