Maszlag (Datura stramonium)



Maszlag (Datura stramonium)

Ázsiából került hozzánk a török időkben, mint a szemétdombok mérgező gyomja. Ettől kezdve Európában is felhasználták bódítószerek készítésére. Hatóanyaga a nadragulyáéhoz hasonló.

A levelek gőzének belégzése asztmás rohamoknál megkönnyebbülést hoz. „Asztmaszivarok készülnek leveleiből.

Egy trópusi Datura faj neve: a „sírok virága . Terméséből készült itallal hódították víziókkal terhes, mély álomba magukat a dél-amerikai indiánok, hogy az elhunyt rokonok szellemével találkozzanak.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Nadragulya (Atropa belladonna) Erősen mérgező! Latin neve is erre utal: a görög mitológiában Atroposz volt az egyik sorsistennő. Legfőbb hatóanyaga az atropin, mely pupillatágító hatása miatt veszélyes szépítőszer […]
  • Martilapu (Tussilago farfara) Árokpartok, agyagos szakadékok („martok”) tömegesen nyíló, kora tavaszi virága. Az ókor összes nagy birodalmában ismerték már tüdő- és légúti megbetegedések ellen kifejtett jó […]
  • Beléndek (Hyoscyamus niger) Latin neve:    Hyoscyamus niger. Mérgező alkaloidokat tartalmazó gyom. Évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkánykenőcsök fontos kelléke. (Shakespeare szerint Hamlet apját is […]
  • Szenegagyökér (Polygala senega) Észak-Amerika erdőségeinek lágy szárú, évelő növénye. Gyökérdrogjának legfontosabb hatóanyagai szaponin vegyületek. Hazájában csörgőkígyógyökérnek is nevezik, mivel a bennszülött […]
  • Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él. Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta […]