Az ókori görögök elmebaj elleni gyógyszert készítettek belőle. Egykor láz- és ideg-fájdalomcsillapító volt. Tüsszentőpor előállítására is használták.
Külsőleg mint tetűirtó szer volt jelentősége. Erősen mérgező hatása miatt ma már – közvetlenül használva – csak az állatgyógyászatban van némi szerepe. Vérnyomáscsökkentő alkaloidjait a gyógyszeripar dolgozza fel.