Cimke Archívum: lázcsillapító
Vidrafű (Menyanthes trifoliata)
Zsombékosok hazánkban kiveszőben levő növény ritkasága.
Keserűanyagot, szaponint tartalmazó hármas levelei gyomorerősítő, étvágygerjesztő teát adnak. Régen lázcsillapító, a malária gyógyszere volt.
Emésztési panaszok gyógyítására, álmatlanság, idegesség ellen összeállított teakeverékekben ma is megtaláljuk.
Az iszákosság szenvedélyétől szabadulni kívánók számára is eredményes lehet a vidrafűből készült tea.
Ebszőlő (Solanum dulcamara)
Vízpartok kúszó szárú, mérges növénye.
Teáját egykor hideglelésre, vértisztítóként, hólyaghurut gyógyítására itták. Idegnyugtató, lázcsillapító hatásáért is népszerű volt.
Rokona az Ausztráliában honos orvosi csucsor (S. laciniatum). Hazánkban is termeszthető növény, mely különböző hormongyógyszerek alapanyaga.
A mellékvesekéreg hibás működésének gyógyítására, reumatikus, allergiás betegségek ellen (Hydrocortison, Prednisolon), anyagcsere-működés helyreállítására (Néróból) készül belőle orvosság.
Kecskeruta (Galega officinalis)
Árterek, nedves rétek magas termetű pillangós virágú növénye.
Teája lázcsillapító hatású. A szénhidrát-anyagcserét serkenti. Csökkenti a vércukorszintet, így kiegészíti az inzulin hatását.
A növény magja, hajtása a cukorbetegek részére ajánlott teakeverékek alkotórésze.
Fehér fűz (Salix alba)
Latin neve: Salix alba.
A fűzfélék népes és változatos családjának a tagja, folyópartok, ártéri ligeterdők tömeges fája. Kérge sok szalicint tartalmaz, erre utal tudományos neve is.
Ez a faj kb. 5 m magasra nő, folyók, patakok, tavak mentének jellemző fája. Fiatal ágai sárgák, a vastagabbak zöld színűek, hosszú és keskeny lándzsás leveleinek fonákja fehéres.
Lecsüngő, gyakran földig hajló ágú változatát nevezik szomorúfűznek, díszfaként is ültetik.
Jó izzasztó, lázcsillapító szer. Ízületi bántalmak (köszvény, csúz, reuma), valamint hűléses megbetegedések ellen is használják. Csersavtartalma miatt hasmenésre, női szervek nyálkahártya gyulladására is jó.
Fehér zászpa (Veratrum album)
Az ókori görögök elmebaj elleni gyógyszert készítettek belőle. Egykor láz- és ideg-fájdalomcsillapító volt. Tüsszentőpor előállítására is használták.
Külsőleg mint tetűirtó szer volt jelentősége. Erősen mérgező hatása miatt ma már – közvetlenül használva – csak az állatgyógyászatban van némi szerepe. Vérnyomáscsökkentő alkaloidjait a gyógyszeripar dolgozza fel.
