Cimke Archívum: fájdalomcsillapító

Kávé (Coffea arabica)

Kávébab

Latin neve: Coffea arabica, vagy Coffea liberica

Típus: termesztett fa, melynek felhasznált része a mag.

Megjegyzés: veszélyes lehet!

A kávéfa Afrikából származó növény, ma a világ különböző részein, a meleg égtájakon termesztik.

A kávét élénkítő hatású italként fogyasztják, melynek hatóanyaga a koffein; egy kesernyés ízű növényi alkaloida. A koffein a központi idegrendszerre hat és izgatja azt, ezért élénkítő hatást vált ki, javítja a szellemi tevékenységet. A szívműködésre és a vérnyomásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait a legújabb kutatások cáfolják. Az arra érzékenyeknél alvászavarokat, álmatlanságot okozhat.

Mák (Papaver somniferum)

Mák (Papaver somniferum)

Éretlen toktermésének tejnedve –  az ópium – Homérosz óta ismert kábítószer (somnifer = álomhozó). Az ókori gyógyításban az első érzéstelenítő.

Az emberiség számára a XIX. században vált áldássá, amikor sikerült belőle előállítani az álomisten fiáról – Morpheusról – elnevezett morfint, mely az ópiumnál sokszorta hatásosabb fájdalomcsillapító.

A tejnedv többi alkaloidja közül a kodein a száraz köhögés legjobb orvossága. A papaverin a simaizomgörcsöket oldja.

A kábulatot hozó ópium szívása különösen a mohamedán világban terjedt el (ahol a vallás tiltotta az alkoholfogyasztást), később Indiában, Kínában öltött óriási méreteket. Az élvezet rabjai egyre nagyobb adagokat követelnek. Az idült mérgezés végül testi-lelki leromláshoz, halálhoz vezet.

Mentafajok (Mentha piperita, M. spicata var. crispa)

Mindkettőt termesztik. Az előbbi fajt két vadon élő keresztezésével nemesítették ki, utóbbi hazánkban is előfordul.

A levelek főzete gyomor- és bélgörcs ellen javasolható. Megszünteti a felfúvódást, serkenti a bél- és epeműködést. Ideges álmatlanság, szívpanaszok orvossága.

A legfontosabb hatóanyagából, a mentolból előállított cseppek külsőleg hűsítő tulajdonságuknál fogva fájdalomcsillapító hatásúak. Öblögetőszerként a szájüreg fertőtlenítője, nyálkahártya-gyulladások gyógyszere.

Beléndek (Hyoscyamus niger)

Beléndek gyógynövény

Latin neve:    Hyoscyamus niger.

Mérgező alkaloidokat tartalmazó gyom.

Évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkánykenőcsök fontos kelléke. (Shakespeare szerint Hamlet apját is ezzel mérgezték meg.)

A növény magjának füstjét az ókori Babilonban a kuruzslók fogfájás ellen javasolták.

A középkor orvosai a műtéteknél mákkal keverve altatószerként használták. Kivonatából ma fájdalomcsillapítók, nyugtatók, köhögési rohamokat szüntető gyógyszerek, reuma elleni bedörzsölő kenőcsök készülnek.

Fehér fűz (Salix alba)

Fehér fűz gyógynövény

Latin neve:  Salix alba.

A fűzfélék népes és változatos családjának a tagja, folyópartok, ártéri ligeterdők tömeges fája. Kérge sok szalicint tartalmaz, erre utal tudományos neve is.

Ez a faj kb. 5 m magasra nő, folyók, patakok, tavak mentének jellemző fája. Fiatal ágai sárgák, a vastagabbak zöld színűek, hosszú és keskeny lándzsás leveleinek fonákja fehéres.

Lecsüngő, gyakran földig hajló ágú változatát nevezik szomorúfűznek, díszfaként is ültetik.

Jó izzasztó, lázcsillapító szer. Ízületi bántalmak (köszvény, csúz, reuma), valamint hűléses megbetegedések ellen is használják. Csersavtartalma miatt hasmenésre, női szervek nyálkahártya gyulladására is jó.