Virága glikozidot, nyálkát, szaponint tartalmaz.
Gyógyhatását már Plinius is ismerte.
Teáját elsősorban légcsőhurut és bélhurut ellen adják. Izzasztó, vizelethajtó hatásáért is isszák.
A népi gyógyászat tejes főzetét tüdővész ellen ajánlotta, olajos kivonatával fagyási sérüléseket, bőrbetegségeket kezeltek.
Kapcsolódó gyógynövények
- Fekete bodza (Sambucus nigra) Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori.
Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték.
Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge […]
- Fehér árvacsalán (Lamium album) Gyógyászati célra nyálkát, cserzőanyagot, szaponint, illóolajat tartalmazó hajtását, ajakos virágját gyűjtik.
Mint összehúzó- és köptetőszer hatásos.
Virágának főzetét köhögés, […]
- Szárcsagyökér (Smilax officinale) Közép-Amerikában honos örökzöld, kúszó cserje.
Szaponin-glikozidokat tartalmazó gyökerét a gyógyszeripar szteránvázas vegyületek előállítására használja.
Ősi vértisztító szer. […]
- Közönséges bojtorján (Arctium lappa) Nagy termetű, a fészkes-virágúak családjába tartozó, kétéves gyom.
Egyéves gyökerének főzete a népi gyógyászat szerint izzasztó, vizelethajtó, levelét égési sebekre kötik.
A […]
- Mezei zsurló (Equisetum arvense) Nedves árokpartok elterjedt gyomja. Örvösen elágazó meddő hajtásai szolgáltatják a drogot, mely különösen sok kovasavat (70%), szaponint, szerves savakat tartalmaz. (A nép békarokkaként is […]