Molyűző (Ledum palustre)



Molyűző (Ledum palustre)

Fehér virágai s a megszárított hajtása kellemetlen, bódító illatot árasztanak.

Mint a növény magyar nevéből is kiderül, elűzi a lakások kellemetlen rovarbetolakodóit (moly, tetű, poloska). Az észak-európai síkság, valamint a magas hegységek lápjain élő örökzöld cserje.

Teáját vagy szeszes kivonatát mézzel köhögés – különösen szamárköhögés – ellen fogyasztják.

Forrázata izzasztó hatású. Különböző bőr- és reumatikus betegségek gyógyszere.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Beléndek (Hyoscyamus niger) Latin neve:    Hyoscyamus niger. Mérgező alkaloidokat tartalmazó gyom. Évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkánykenőcsök fontos kelléke. (Shakespeare szerint Hamlet apját is […]
  • Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él. Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta […]
  • Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis) Drogjának hatóanyaga a szaponin. Nyálkaoldó, köptető hatása miatt egykor fontos köhögés elleni szer volt. Ma már erre a célra inkább a hasonló tulajdonságú, de kevésbé mérgező […]
  • Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) Gyógyító hatását már a középkori frank császár Nagy Károly is ismerte. Virágzó hajtása szárítva kámforos illatú; jó molyűző. Bélférget hajt, és a galandféreg ellen is eredményes szer, […]
  • Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) Latin neve: Thymus vulgaris. Hozzávetőlegesen fél méterre megnövő, bokor szerű félcserje. A kerti kakukkfű az ajakosvirágúak családjába tartozik, virágai a szárak csúcsán helyezkednek […]