Cimke Archívum: epebetegség

Rebarbara (Rheum palmatum)

Tibetből származik. Kínában ötezer éve ismerik gyógyhatását.

A középkorban sárgaság elleni szer. Máj- és epebetegségek gyógyítására ma is használják.

Keserűanyagokat tartalmazó gyökerének hatóanyaga étvágygerjesztő teakeverékekben vagy gyári készítmény formájában hashajtó.

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

Fekete áfonya gyógynövény

Magas hegyvidékeken tömegesen előforduló törpecserje. Hazánkban Sopron környékén gyakori.

A leveléből főzött tea epe-, és hólyagbetegségek orvossága. Emeli a szervezet vércukorszintjét, így eredményesen használható cukorbetegségnél is. Termése vérhas, hasmenés, fogínygyulladás régtől ismert gyógyszere.

A kellemes ízű áfonyabor jó fertőtlenítő. Vastagbélhurut, emésztési zavarok ellen fogyasztják. Az ízletes, vitamintartalmú áfonyadzsemet gyakran adják vadak sültjéhez is.

Lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum)

Lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum)

Virágának magjának főzete vese- és epebetegségre jó.

Sebek vérzéscsillapítója Szárított virágait égési sebekre teszik. A szív- és ideggyengeség legrégibb orvossága.

Fogínysorvadáskor jó öblögető. Nehezen gyógyuló bőrbetegségek esetén borogatószer.

Vasfű (Verbena officinalis)

Plinius szerint az ókorban a rómaiak szent füve volt.

Elsősorban általános erősítőnek, a vérszegénység gyógyszerének tartották. Javasolták teáját ideges kimerültség esetén is, ami ezek szerint nemcsak a XX. század civilizációs betegsége.

A frissen összevágott növényt kendőbe csavarva, fejfájás ellen alkalmazták. Teakeverékekhez adagolva bizonyos gyomor-, máj- és epebetegségeknek ma is gyógyszere.