Cimke Archívum: borogatószer
Tölgy (Quercus fajok)
Csersavban gazdag levelét, kérgét, makktermését mint elsőrendű összehúzószert már az ókori görögök is alkalmazták.
Leveléből gyomorerősítő, vizelethajtó tea készül. Kérgének főzete hasmenés, vérhas, hólyag- és légcsőhurut ellen jó orvosság.
Nehezen gyógyuló sebek, kiütések, égési sérülések borogatószere. A megdarált, pörkölt makktermés főzetével egykor az angolkóros gyerekek próbálták gyógyítani.
Lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum)
Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
Árnika (Arnica montana)

Latin név: Arnica montana.
Régen csonttörés, zúzódásos sérülések csodaszerének tartották.
Borogatószerként alkalmazva erősen tágítja a hajszálereket, vérbőséget okoz a sérült testrészen, ami gyorsítja a gyógyulást.
Virágának, gyökerének alkoholos kivonata véraláfutások-, daganatok-, fagyási sérüléseknél jó bedörzsölőszer.
Orvosi somkóró (Melilotus officinalis)
Virágzáskor gyűjtött pillangós virágú hajtásának sokoldalú gyógyhatását már Dioszkoridész és Theophrasztosz ókori görög bölcsek is dicsérik.
Teáját emésztő- és légzőszervi betegségek gyógyítására javasolják. A népi gyógymód kenőcsként, borogatószerként enyhíti vele a migrénes fejfájást, a szülés utáni fájdalmakat. Visszérgyulladás, fekélyek, gennyes sebek gyógyítására, daganatok eloszlatására ma is használatos.
Napjainkban a gyógynövényszaküzletekben Coronator néven árusítják – szív- és keringési betegségekre – azt a növényi kivonatot, amelyben somkóró is szerepel.