Vasfű (Verbena officinalis)

Plinius szerint az ókorban a rómaiak szent füve volt.

Elsősorban általános erősítőnek, a vérszegénység gyógyszerének tartották. Javasolták teáját ideges kimerültség esetén is, ami ezek szerint nemcsak a XX. század civilizációs betegsége.

A frissen összevágott növényt kendőbe csavarva, fejfájás ellen alkalmazták. Teakeverékekhez adagolva bizonyos gyomor-, máj- és epebetegségeknek ma is gyógyszere.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Rebarbara (Rheum palmatum) Tibetből származik. Kínában ötezer éve ismerik gyógyhatását. A középkorban sárgaság elleni szer. Máj- és epebetegségek gyógyítására ma is használják. Keserűanyagokat tartalmazó […]
  • Cickafark (Achillea fajok) Latin neve: Achillea millefolium. A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak. Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. […]
  • Citromfű (Melissa officinalis) Latin neve: Melissa officinalis. A Földközi-tenger partvidékén honos, Dél-Európából származó ajakosvirágú növény, nálunk termesztik. Évelő, egy méteres szárhosszúságot is elérhető […]
  • Közönséges boróka (Juniperus communis) Már az ókorban is ismert gyógynövény. A pusztító pestisjárványok idején ágait hatalmas máglyákban égették, füstjétől remélve védelmet a fertőzés ellen. A legrégibb ismert magyar orvosi […]
  • Macskagyökér (Valeriana officinalis) A legrégebben ismert gyógynövények egyike. A gyökérdrog kellemetlen szagú hatóanyaga - a valériánsav - a kandúr macskákat izgalomba hozza. Ideges szív- és gyomorpanaszok elleni […]