Birsalma

A birsalma (Cydonia oblonga) a kulturális emlékek szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

A birsalmát valaha szerették és megbecsülték, aztán elfelejtették és mellőzték, azonban ez a gyümölcs manapság reneszánszát éli a konyhában és a gyógyászatban egyaránt.

A birsalma (Cydonia oblonga) a kulturális emlékek szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

Őshazája valószínűleg Perzsia, Turkesztán és a Kaukázus vidéke, más források szerint Törökország (a mai napig a legtöbb birsalmát felhasználó ország). Latin neve krétai származásra utal: a görögök által ismert közönséges változatra valószínűleg a nemzetség egyik jobb változatát oltották Krétán. Elterjesztésében mindenesetre a görögöknek és a rómaiaknak döntő szerepük volt, így jutott el Európa északibb részeire is. Amerikába a korai telepesek vitték be és nemesítették tovább. Mivel a meleget kedveli, többnyire azokon a tájakon ültetik, ahol szőlőt is termesztenek.

Todjon meg többet   🠞

Közönséges nyír (Betula pendula)

Közönséges nyír (Betula pendula)

Savanyú talajú erdők fehér törzsű fája. Kérgének főzete eloszlatja a rossz szív- vagy veseműködés következtében létrejött vizenyős dagadásokat: ödémákat. Jó vizelet- és vesekőhajtó, izzasztó hatása is van. Törzsének tavaszi nedvéből nyert olajat a bőrgyógyászat használja. Különösen mint hajápolószer – Birkenhaarwasser és nyírfasampon – ismert.

Galagonya (Crataegus oxyacantha)

Galagonya gyógynövény

Latin nevei: Crataegus monogyna, C. laevigata, C. oxyacantha.

Szárazabb erdeink gyakori cserjéi.

A galagonyák a rózsafélék családjába tartozó, tövises ágú cserjék, kisebb fák. Leveleik szórt állásúak, formájuk fajonként eltérő. Bogernyős virágzatukat öt szirmú fehér virágok alkotják. Virágzási idejük május, június. Piros áltermésükben egy vagy két mag található.

Todjon meg többet   🠞