Magas aranyvessző (Solidago gigantea)

Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él.

Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta használják.

Gyökere inulint, cser- és keserűanyagot, hajtása főleg szaponint, illóolajat tartalmaz. Teája idült vese- és ízületi gyulladás gyógyszere. Torokgyulladás ellen jó öblögető. Régen szamárköhögés, asztma ellen itták.

Borogatóvizével gyógyítják az ekcémás bőrfelületet és a nehezen: gyógyuló sebeket.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Orvosi székfű (Matricaria chamomilla) A görögök már az ókorban is sikerrel alkalmazták női betegségek gyógyítására. Latin neve is erre utal: matrix = anya. Fészkes virágzatba tömörülő virágai keserűanyagot, illóolajat - […]
  • Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) Latin neve: Thymus vulgaris. Hozzávetőlegesen fél méterre megnövő, bokor szerű félcserje. A kerti kakukkfű az ajakosvirágúak családjába tartozik, virágai a szárak csúcsán helyezkednek […]
  • Kisezerjófű (Centaurium minus) Keserűanyag-tartalma miatt Plinius - az ókorban élt római történetíró - a föld epéjének nevezte el. Latin nevét a görög mitológia egyik alakjáról kapta. Kheirón kentaur, mikor lábába […]
  • Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Nyálka-, kovasav-, szaponin, cserzőanyag-tartalmú szürkén foltos levelét gyűjtik. A XVI századtól Közép-Európában a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Légzőszervi megbetegedések — asztma, […]
  • Szenegagyökér (Polygala senega) Észak-Amerika erdőségeinek lágy szárú, évelő növénye. Gyökérdrogjának legfontosabb hatóanyagai szaponin vegyületek. Hazájában csörgőkígyógyökérnek is nevezik, mivel a bennszülött […]