Orvosi zsálya (Salvia officinalis)

A mediterrán tájak illatos növénye. A középkorban a legfontosabb univerzális gyógyszer hírében állt.

De mivel „halál ellen nincs orvosság a kertekben . . . annak is meg kell halni, akinek zsálya nő a kertjében” – tanította a salernói iskola (XII. század) latin nyelven versbe foglalt gyógyszertana.

Teája fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, izzadásgátló, jó öblögetőszer.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Cickafark (Achillea fajok) Latin neve: Achillea millefolium. A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak. Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. […]
  • Orvosi székfű (Matricaria chamomilla) A görögök már az ókorban is sikerrel alkalmazták női betegségek gyógyítására. Latin neve is erre utal: matrix = anya. Fészkes virágzatba tömörülő virágai keserűanyagot, illóolajat - […]
  • Kámforfa (Cinnamomum camphora) Negyven méter magasságot is elérő fa Kelet-Ázsiában. Csípős, átható szagú illóolajat tartalmaz. Ebből nyerik az illékonyságáról nevezetes kámfort, mely bőrbe dörzsölve vérbőséget […]
  • Medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi) Néhány cm magas, örökzöld törpecserje. Alpesi és sarkvidéki tájak jellegzetessége. Glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó leveleit virágzás idején gyűjtik. C-vitamint tartalmazó teája a […]
  • Ánizs (Pimpinella anisum) Az ánizs latin neve: Pimpinella anisum. A Földközi-tenger partvidékén honos, termésének illóolaja ízesítő. Szélhajtó teához keverve különösen csecsemőknek adják. Étvágyjavító, […]