Papsajtmályva (Malva neglecta)



Az ókor és a középkor óta sok betegség orvoslására használják.

Drogja nyálkaanyagot tartalmaz. Teája éppúgy, mint rokonáé, az erdei mályváé (M. silvestris), csökkenti a köhögési ingert.

Gyomorfekély és bélhurut esetén is jó hatású. Torok-, mandula-, fogínygyulladás elleni öblögetőszer.

Borogatóként alkalmazva lágyítja a daganatokat, enyhíti a köszvényes fájdalmakat.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Pozsgás zsázsa (Lepidium cartilagineum) Az Alföld szikes pusztáinak jellegzetes, húsos levelű sótűrő növénye. Gyógyító hatását csak az utóbbi időben tartják számon. Igyuk teáját influenzajárványok idején! Öblögetőszerként […]
  • Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Nyálka-, kovasav-, szaponin, cserzőanyag-tartalmú szürkén foltos levelét gyűjtik. A XVI századtól Közép-Európában a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Légzőszervi megbetegedések — asztma, […]
  • Cserszömörce (Cotinus coggygria) A Dunántúli-középhegység dolomitszikláinak ősszel lángvörösre színeződő bokra. Gyógyhatása nemrég ismert. Cserzőanyaga mint összehúzószer, fogíny- és szájgyulladás ellen hatásos […]
  • Citromfű (Melissa officinalis) Latin neve: Melissa officinalis. A Földközi-tenger partvidékén honos, Dél-Európából származó ajakosvirágú növény, nálunk termesztik. Évelő, egy méteres szárhosszúságot is elérhető […]
  • Martilapu (Tussilago farfara) Árokpartok, agyagos szakadékok („martok”) tömegesen nyíló, kora tavaszi virága. Az ókor összes nagy birodalmában ismerték már tüdő- és légúti megbetegedések ellen kifejtett jó […]