Tövises iglice (Ononis spinosa)



A pillangós virágú növény gyógyhatását már a görögök is ismerték.

Mélyre hatoló, erőteljes gyökérzete miatt Melius Juhász Péter XVI. században írt gyógyfüves könyvében „ekeakadály” néven említi.

Értékes, külföldön is keresett drogja a vizelethajtó, vese-teakeverékek fontos alkotórésze.

Különböző epebántalmak, köszvény, reumatikus fájdalmak, nehezen múló bőrbetegségek elleni teákhoz is használják.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis) Drogjának hatóanyaga a szaponin. Nyálkaoldó, köptető hatása miatt egykor fontos köhögés elleni szer volt. Ma már erre a célra inkább a hasonló tulajdonságú, de kevésbé mérgező […]
  • Angyalgyökér (Angelica archangelica) Magas hegyvidéki patakpartok nagy termetű, ernyős virágú növénye. Régi hit szerint angyal (angelus) hirdette gyógyhatását. Illóolajat, angelicasavat tartalmazó gyöktörzsét tea vagy […]
  • Erdeifenyő (Pinus silvestris) Fiatal hajtásaiból régen krónikus hörghurut ellen készült tea. Apróra tört tobozának főzetét vizelethajtóként itták. Fürdővízbe öntött alkoholos kivonatával a reumát és egyes […]
  • Mezei zsurló (Equisetum arvense) Nedves árokpartok elterjedt gyomja. Örvösen elágazó meddő hajtásai szolgáltatják a drogot, mely különösen sok kovasavat (70%), szaponint, szerves savakat tartalmaz. (A nép békarokkaként is […]
  • Közönséges bojtorján (Arctium lappa) Nagy termetű, a fészkes-virágúak családjába tartozó, kétéves gyom. Egyéves gyökerének főzete a népi gyógyászat szerint izzasztó, vizelethajtó, levelét égési sebekre kötik. A […]