Gyermekláncfű (Taraxacum officinale)

Levele, gyökere az ókor óta keresett drog. Felhasználása az évszázadok alatt sokat változott.

Tejnedvét a görögök szembetegségek gyógyítására, szeplők, májfoltok kezelésére használták. Később mint nyugtató- és altatószert becsülték sokra.

Ma is közismert, az egész országban elterjedt, helyenként tömegesen termő növényünk. A fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Tőrózsát képező leveleinek széle bemetszett.

A felnyúló szár belül üreges, tejszerű, fehér anyagot tartalmaz. A sárga virágzat a szár csúcsán egész évben nyílik.

Jelenleg teakeverékekben használják vértisztító, gyomorerősítő (étvágygerjesztő, hashajtó) tulajdonsága miatt.

Gyökere kávépótló, mely október és november hónapokban, a teljes növény tavasszal és nyáron gyűjthető. Főzetét epehaj-tóként alkalmazzák, esetleg a katángkóró (cikória) gyökerével társítva. Étvágygerjesztő és vizelethajtó hatása is ismeretes, tejnedvét a népi gyógyászatban szeplők és májfoltok kezelésére használták.

A Gyermekláncfű hatóanyagai: nyálka, inulin, keserűanyagok, cserzőanyagok.

 

Kapcsolódó gyógynövények

  • Fekete bodza (Sambucus nigra) Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori. Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték. Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge […]
  • Szagos müge (Galium odoratum) Üde talajú erdeinkben tömeges. Kumarint tartalmaz. Megszárítva kellemes illatú. Az egykor divatos tavaszi vértisztító kúrákhoz használatos „májusi teák egyik alapanyaga volt. […]
  • Citromfű (Melissa officinalis) Latin neve: Melissa officinalis. A Földközi-tenger partvidékén honos, Dél-Európából származó ajakosvirágú növény, nálunk termesztik. Évelő, egy méteres szárhosszúságot is elérhető […]
  • Fehér üröm (Artemisia absinthium) Latin neve: Artemisia absinthium. Fészkesvirágzatú évelő növény. Tőlevélrózsája háromszorosan szárnyalt levelekből áll, rövid meddő szárai és fehéres, mintegy másfél méteres virágzó […]
  • Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Nyálka-, kovasav-, szaponin, cserzőanyag-tartalmú szürkén foltos levelét gyűjtik. A XVI századtól Közép-Európában a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Légzőszervi megbetegedések — asztma, […]