Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Nedves árokpartok elterjedt gyomja. Örvösen elágazó meddő hajtásai szolgáltatják a drogot, mely különösen sok kovasavat (70%), szaponint, szerves savakat tartalmaz. (A nép békarokkaként is emlegeti.)

Már az ókor óta, de napjainkban is használják köszvény és vesebajok ellen.

A vizelethajtó, vesetisztító, vesekőoldó teák fontos alkotórésze. Külsőleg bőrbetegségek, lábizzadás elleni fürdőkben van jelentősége.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él. Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta […]
  • Erdeifenyő (Pinus silvestris) Fiatal hajtásaiból régen krónikus hörghurut ellen készült tea. Apróra tört tobozának főzetét vizelethajtóként itták. Fürdővízbe öntött alkoholos kivonatával a reumát és egyes […]
  • Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) Virága glikozidot, nyálkát, szaponint tartalmaz. Gyógyhatását már Plinius is ismerte. Teáját elsősorban légcsőhurut és bélhurut ellen adják. Izzasztó, vizelethajtó hatásáért is […]
  • Közönséges bojtorján (Arctium lappa) Nagy termetű, a fészkes-virágúak családjába tartozó, kétéves gyom. Egyéves gyökerének főzete a népi gyógyászat szerint izzasztó, vizelethajtó, levelét égési sebekre kötik. A […]
  • Tövises iglice (Ononis spinosa) A pillangós virágú növény gyógyhatását már a görögök is ismerték. Mélyre hatoló, erőteljes gyökérzete miatt Melius Juhász Péter XVI. században írt gyógyfüves könyvében „ekeakadály” […]