Keserűanyag-tartalma miatt Plinius – az ókorban élt római történetíró – a föld epéjének nevezte el. Latin nevét a görög mitológia egyik alakjáról kapta. Kheirón kentaur, mikor lábába nyilat lőttek, sebét e növény nedvével gyógyította.
Sebek kezelésére, bőrbetegségek, ekcéma ellen ma is használják. Teája a hideglelés legrégibb népi gyógyszere.
Keserűanyaga kedvezőleg hat a gyomor- és epeműködésre, étvágyjavító. A pajzsmirigyműködés zavaraikor, érelmeszesedés és magas vérnyomás esetén hatásos teakeverékekben szerepel.
Kapcsolódó gyógynövények
- Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él.
Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta […]
- Cickafark (Achillea fajok) Latin neve: Achillea millefolium.
A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak.
Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. […]
- Kutyabenge (Frangula alnus) Láperdőkben, folyóparti ligeterdőkben gyakori cserje.
Kellemetlen szagú kérge keresett drog. Frissen azonban mérgezést okozhat, csak egy esztendei szárítás után lehet […]
- Közönséges bojtorján (Arctium lappa) Nagy termetű, a fészkes-virágúak családjába tartozó, kétéves gyom.
Egyéves gyökerének főzete a népi gyógyászat szerint izzasztó, vizelethajtó, levelét égési sebekre kötik.
A […]
- Vadrózsa (Rosa fajok) Erdőszéleken, cserjésekben gyakoriak.
Áltermésüket, a csipkebogyót gyűjtik.
Kiváló vitaminforrás, jelentős C-vitamin-tartalma a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, […]
