Kisezerjófű (Centaurium minus)

Keserűanyag-tartalma miatt Plinius – az ókorban élt római történetíró – a föld epéjének nevezte el. Latin nevét a görög mitológia egyik alakjáról kapta. Kheirón kentaur, mikor lábába nyilat lőttek, sebét e növény nedvével gyógyította.

Sebek kezelésére, bőrbetegségek, ekcéma ellen ma is használják. Teája a hideglelés legrégibb népi gyógyszere.

Keserűanyaga kedvezőleg hat a gyomor- és epeműködésre, étvágyjavító. A pajzsmirigyműködés zavaraikor, érelmeszesedés és magas vérnyomás esetén hatásos teakeverékekben szerepel.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rokona, a közönséges aranyvessző (S. virga aurea) Magyarországon vadon is él. Egyik régi magyar neve, „istápfű” arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta […]
  • Kutyabenge (Frangula alnus) Láperdőkben, folyóparti ligeterdőkben gyakori cserje. Kellemetlen szagú kérge keresett drog. Frissen azonban mérgezést okozhat, csak egy esztendei szárítás után lehet […]
  • Cickafark (Achillea fajok) Latin neve: Achillea millefolium. A cickafark nálunk honos fajai a kamillához hasonlóan gyulladáscsökkentő azulén vegyületet tartalmaznak. Sebgyógyító hatását háromezer éve ismerik. […]
  • Közönséges bojtorján (Arctium lappa) Nagy termetű, a fészkes-virágúak családjába tartozó, kétéves gyom. Egyéves gyökerének főzete a népi gyógyászat szerint izzasztó, vizelethajtó, levelét égési sebekre kötik. A […]
  • Varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) Hazája Észak-Amerika és Japán. Aranysárga, keskeny szirmú virágai közvetlenül lomb-fakadás előtt nyílnak. Levele, kérge csersavtartalma miatt összehúzó hatású. Toroköblögető szer. […]