Közönséges boróka (Juniperus communis)



Közönséges boróka (Juniperus communis)

Már az ókorban is ismert gyógynövény.

A pusztító pestisjárványok idején ágait hatalmas máglyákban égették, füstjétől remélve védelmet a fertőzés ellen. A legrégibb ismert magyar orvosi recept (a XV. századból) borókamagot tanácsol tüdőbetegség ellen.

Húsos magjának vizelethajtó, gyomorerősítő, étvágyjavító hatása ma is elismert. Vérszegénység és ízületi bántalmak elleni teakeverékekben is szerepel.

A borókaolaj légúti és tüdőbetegségek esetén jó inhalálószer.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Tölgy (Quercus fajok) Csersavban gazdag levelét, kérgét, makktermését mint elsőrendű összehúzószert már az ókori görögök is alkalmazták. Leveléből gyomorerősítő, vizelethajtó tea készül. Kérgének főzete […]
  • Angyalgyökér (Angelica archangelica) Magas hegyvidéki patakpartok nagy termetű, ernyős virágú növénye. Régi hit szerint angyal (angelus) hirdette gyógyhatását. Illóolajat, angelicasavat tartalmazó gyöktörzsét tea vagy […]
  • Kis télizöld (Vinca minor) Latin neve: Vinca minor. Népies neve: télizöld meténg, kis meténg. Középhegységi gyertyános-tölgyeseink jellemző örökzöld lombú évelő növénye, mely a meténgfélék családjába tartozik. A […]
  • Kálmos (Acorus calamus) Latin neve: Acorus calamus. Délnyugat-Ázsiából származó, hazánkban egyre ritkábban előforduló növény. Nádasok növénye a folyók holtágaiban, a  kontyvirágfélékhez […]
  • Martilapu (Tussilago farfara) Árokpartok, agyagos szakadékok („martok”) tömegesen nyíló, kora tavaszi virága. Az ókor összes nagy birodalmában ismerték már tüdő- és légúti megbetegedések ellen kifejtett jó […]