Fekete bodza (Sambucus nigra)

Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori.

Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték.

Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge glikozidot tartalmaz. Teája megfázáskor jó izzasztó, köptetőszer. Mandula-, illetve torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották.

A görcsszerű fejfájást gyümölcsének főzetével orvosolták.

Virágzatát a légúti megbetegedéseket gyógyító teákon kívül a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteák készítésére is felhasználják.

Kapcsolódó gyógynövények

  • Citromfű (Melissa officinalis) Latin neve: Melissa officinalis. A Földközi-tenger partvidékén honos, Dél-Európából származó ajakosvirágú növény, nálunk termesztik. Évelő, egy méteres szárhosszúságot is elérhető […]
  • Gyermekláncfű (Taraxacum officinale) Levele, gyökere az ókor óta keresett drog. Felhasználása az évszázadok alatt sokat változott. Tejnedvét a görögök szembetegségek gyógyítására, szeplők, májfoltok kezelésére […]
  • Galagonya (Crataegus oxyacantha) Latin nevei: Crataegus monogyna, C. laevigata, C. oxyacantha. Szárazabb erdeink gyakori cserjéi. A galagonyák a rózsafélék családjába tartozó, tövises ágú cserjék, kisebb fák. […]
  • Fehér árvacsalán (Lamium album) Gyógyászati célra nyálkát, cserzőanyagot, szaponint, illóolajat tartalmazó hajtását, ajakos virágját gyűjtik. Mint összehúzó- és köptetőszer hatásos. Virágának főzetét köhögés, […]
  • Fehér fűz (Salix alba) Latin neve:  Salix alba. A fűzfélék népes és változatos családjának a tagja, folyópartok, ártéri ligeterdők tömeges fája. Kérge sok szalicint tartalmaz, erre utal tudományos neve […]