Kategória: Gyógynövények
Galagonya (Crataegus oxyacantha)

Latin nevei: Crataegus monogyna, C. laevigata, C. oxyacantha.
Szárazabb erdeink gyakori cserjéi.
A galagonyák a rózsafélék családjába tartozó, tövises ágú cserjék, kisebb fák. Leveleik szórt állásúak, formájuk fajonként eltérő. Bogernyős virágzatukat öt szirmú fehér virágok alkotják. Virágzási idejük május, június. Piros áltermésükben egy vagy két mag található.
Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

Gyógyító hatását már a középkori frank császár Nagy Károly is ismerte. Virágzó hajtása szárítva kámforos illatú; jó molyűző.
Bélférget hajt, és a galandféreg ellen is eredményes szer, de mérges, ezért fokozott óvatossággal kell alkalmazni.
Régebben olaja, alkoholos kivonata reuma elleni bedörzsölő szer volt, fürdővízbe téve csökkentette az ízületi fájdalmakat.
Régi magyar neve fájdalomfű.
Ginszeng (Panax ginseng)

Latin neve: Panax ginseng.
A borostyánfélék családjába tartozó, a Távol-Keleten gyökeréért termesztett évelő növény. Hazája Kelet-Ázsia. Emberalakot utánzó, húsos gyökerének gyógyító erejét misztikus tisztelet övezi.
Kínában több mint négyezer éve univerzális orvosság. A halhatatlanság, az örök ifjúság csodaszerének hiszik manapság is.
Gránátalma (Punica granatum)
Gyermekláncfű (Taraxacum officinale)

Levele, gyökere az ókor óta keresett drog. Felhasználása az évszázadok alatt sokat változott.
Tejnedvét a görögök szembetegségek gyógyítására, szeplők, májfoltok kezelésére használták. Később mint nyugtató- és altatószert becsülték sokra.
Ma is közismert, az egész országban elterjedt, helyenként tömegesen termő növényünk. A fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Tőrózsát képező leveleinek széle bemetszett.
A felnyúló szár belül üreges, tejszerű, fehér anyagot tartalmaz. A sárga virágzat a szár csúcsán egész évben nyílik.