Latin neve: Hyoscyamus niger.
Mérgező alkaloidokat tartalmazó gyom.
Évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkánykenőcsök fontos kelléke. (Shakespeare szerint Hamlet apját is ezzel mérgezték meg.)
A növény magjának füstjét az ókori Babilonban a kuruzslók fogfájás ellen javasolták.
A középkor orvosai a műtéteknél mákkal keverve altatószerként használták. Kivonatából ma fájdalomcsillapítók, nyugtatók, köhögési rohamokat szüntető gyógyszerek, reuma elleni bedörzsölő kenőcsök készülnek.
Szemét- és trágyadombok környékén gyakran találkozhatunk nagy, csipkés szélű leveleivel, piszkosfehér, tölcsérforma virágaival. 0,3-1 méter magas egyenes szárú közönséges gyom, tavaszi vetések alkalmával is felütheti a fejét. Méregként számon tartott növény.
Cigarettába sodorva, illetve egyszerűen meggyújtva a füstje asztmás rohamok hatékony enyhítője volt. Idegzsába és reuma ellen külsőleg, kenőcs formájában fájdalomcsillapítóként is használták. Napjainkban már ezen a területen sem jelentős.
A Beléndek hatóanyagai: a levélben található, kevesebb, mint 0,1%-nyi alkaloid (hioszciamin, szkopolamin) formájában.