Cimke Archívum: tea
Kecskeruta (Galega officinalis)
Vérontófű (Potentilla erecta)
Nedves rétek négy kicsi, sárga sziromlevelű virágáról felismerhető pimpója.
A rózsafélékhez tartozik.
Vérzéscsillapító hatása miatt a népi orvoslás régi gyógyszere. Már a görögök, rómaiak is ismerték cserzőanyag-tartalmával magyarázható összehúzó hatását.
Teáját bélhurut, súlyos hasmenés, vérhas esetén isszák. Menstruációs vérzést csökkentő hatása is jelentős.
Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Nedves árokpartok elterjedt gyomja. Örvösen elágazó meddő hajtásai szolgáltatják a drogot, mely különösen sok kovasavat (70%), szaponint, szerves savakat tartalmaz. (A nép békarokkaként is emlegeti.)
Már az ókor óta, de napjainkban is használják köszvény és vesebajok ellen.
A vizelethajtó, vesetisztító, vesekőoldó teák fontos alkotórésze. Külsőleg bőrbetegségek, lábizzadás elleni fürdőkben van jelentősége.
Orvosi ziliz (Althea officinalis)
A mályvafélék rokona. Latin neve az ógörög althein – gyógyítani szóból ered. Valóban, gyógyító értéke már az ókor óta közismert. Sok nyálkaanyagot tartalmazó gyökere toroköblögető, hurutoldó teák alkotórésze.
Macskagyökér (Valeriana officinalis)

A legrégebben ismert gyógynövények egyike. A gyökérdrog kellemetlen szagú hatóanyaga – a valériánsav – a kandúr macskákat izgalomba hozza.
Ideges szív- és gyomorpanaszok elleni teakeverékekhez adják. A kimerültségből, szellemi túlterheltségből eredő álmatlanság gyógyszere.
Régebben használták szeszes, éteres kivonatát is. Ma már inkább csak a belőle készült, mellékhatásoktól mentes enyhe idegcsillapító, görcsoldó, altató gyógyszerek (Valeriana, Medivaler, Legatin) kerülnek forgalomba.
A szintén undorító illatú bűzaszattal (Ferula assa-foetida) kevert teáját régen hisztéria ellen ajánlották.