Cimke Archívum: vizelethajtó

Cseresznye (Cerasus avium)

Cseresznye gyógynövény

Latin név: Cerasus avium.

Középhegységi gyertyános-tölgyeseinkben vadon is él.

A rózsafélék családjába tartozó közismert fa. Sok, érési időben, méretben, színben és ízben eltérő változata létezik. Rokonánál, a meggynél, húsa keményebb, édesebb. Frissen, befőttként, süteményekben fogyasztjuk, jó pálinkaalapanyag. Számos változatát mint kedvelt gyümölcsfát termesztik.

Hamvas szeder (Rubus caesius)

Hamvas szeder gyógynövény

Latin neve: Rubus caesius.

Közeli rokona a málnának. A szederfajok gyümölcse kék, sötétkék és majdnem fekete lehet.

Nyirkosabb erdőkben, ártereken elterjedt szúrós, tüskés cserje. Egyik legrégebben használt gyógynövényünk.

Erdeifenyő (Pinus silvestris)

Erdei fenyő gyógynövény

Fiatal hajtásaiból régen krónikus hörghurut ellen készült tea.

Apróra tört tobozának főzetét vizelethajtóként itták. Fürdővízbe öntött alkoholos kivonatával a reumát és egyes bőrbetegségeket gyógyították.

A fájából lepárlással nyert terpentinolaj hátfájás elleni bedörzsölőszerek, sebfertőtlenítő kenőcsök, porok előállítására alkalmas.

Közönséges nyír (Betula pendula)

Közönséges nyír (Betula pendula)

Savanyú talajú erdők fehér törzsű fája. Kérgének főzete eloszlatja a rossz szív- vagy veseműködés következtében létrejött vizenyős dagadásokat: ödémákat.

Jó vizelet- és vesekőhajtó, izzasztó hatása is van. Törzsének tavaszi nedvéből nyert olajat a bőrgyógyászat használja.

Különösen mint hajápolószer – Birkenhaarwasser és nyírfasampon – ismert.

Szagos müge (Galium odoratum)

Üde talajú erdeinkben tömeges.

Kumarint tartalmaz. Megszárítva kellemes illatú.

Az egykor divatos tavaszi vértisztító kúrákhoz használatos „májusi teák egyik alapanyaga volt. Teakeverékek alkatrészeként ma is alkalmazzák a máj- és epeműködés zavarainál. Enyhe altató, nyugtató, vizelethajtó hatása is van.

Nem hiányzik az izzasztóteákból sem. Egy ókori germán monda szerint egy-egy csokor virágzó hajtás szerencsét hoz tulajdonosának a szerelemben.