Kategória: Gyógynövények

Varázsmogyoró (Hamamelis virginiana)

Hazája Észak-Amerika és Japán.

Aranysárga, keskeny szirmú virágai közvetlenül lomb-fakadás előtt nyílnak. Levele, kérge csersavtartalma miatt összehúzó hatású.

Toroköblögető szer. Bőrbetegségeknél jó borogató. Bőrápoló krémek készítéséhez is felhasználják. Teáját bélhurut, vérhas gyógyítására fogyasztják.

Vasfű (Verbena officinalis)

Plinius szerint az ókorban a rómaiak szent füve volt.

Elsősorban általános erősítőnek, a vérszegénység gyógyszerének tartották. Javasolták teáját ideges kimerültség esetén is, ami ezek szerint nemcsak a XX. század civilizációs betegsége.

A frissen összevágott növényt kendőbe csavarva, fejfájás ellen alkalmazták. Teakeverékekhez adagolva bizonyos gyomor-, máj- és epebetegségeknek ma is gyógyszere.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium május)

A népi gyógyászatban már az ókor óta ismert. Narancssárga tej nedvét sárgaság ellen használták. A tudomány igazolta gyógyhatását.

Erősen mérgező drogját ma már kizárólag a gyógyszeripar dolgozza fel. Fájdalomcsillapító hatása a morfinéhoz hasonló, a mákfélék rokona.

Friss hajtásának nedve irtja a szemölcsöt.

Vérontófű (Potentilla erecta)

Nedves rétek négy kicsi, sárga sziromlevelű virágáról felismerhető pimpója.

A rózsafélékhez tartozik.

Vérzéscsillapító hatása miatt a népi orvoslás régi gyógyszere. Már a görögök, rómaiak is ismerték cserzőanyag-tartalmával magyarázható összehúzó hatását.

Teáját bélhurut, súlyos hasmenés, vérhas esetén isszák. Menstruációs vérzést csökkentő hatása is jelentős.

Vidrafű (Menyanthes trifoliata)

Zsombékosok hazánkban kiveszőben levő növény ritkasága.

Keserűanyagot, szaponint tartalmazó hármas levelei gyomorerősítő, étvágygerjesztő teát adnak. Régen lázcsillapító, a malária gyógyszere volt.

Emésztési panaszok gyógyítására, álmatlanság, idegesség ellen összeállított teakeverékekben ma is megtaláljuk.

Az iszákosság szenvedélyétől szabadulni kívánók számára is eredményes lehet a vidrafűből készült tea.