Cimke Archívum: köptető

Buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata)

Fátyolvirág gyógynövény

Latin neve: Gypsophila paniculata.

Magyar neve: szappangyökér, fátyolvirág.

Szaponin-tartalmú gyökeréből köptető orvosság készül. Erősen habzó főzetével lúgos kémhatású szerekre érzékeny finom selymeket mosnak.

Fehér árvacsalán (Lamium album)

Fehér árvacsalán gyógynövény

Gyógyászati célra nyálkát, cserzőanyagot, szaponint, illóolajat tartalmazó hajtását, ajakos virágját gyűjtik.

Mint összehúzó- és köptetőszer hatásos.

Virágának főzetét köhögés, légcsőhurut ellen isszák. Álmatlanság, emésztési zavarok, gyomorsavtúltengés gyógyítására, izzadás, vérszegénység ellen javasolt teák készítésére is alkalmas.

Tömény főzetét női bajoknál vérzés csökkentésére a népi gyógyászatban régóta használják.

Fekete bodza (Sambucus nigra)

Fekete bodza gyógynövény

Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori.

Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték.

Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge glikozidot tartalmaz. Teája megfázáskor jó izzasztó, köptetőszer. Mandula-, illetve torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották.

A görcsszerű fejfájást gyümölcsének főzetével orvosolták.

Virágzatát a légúti megbetegedéseket gyógyító teákon kívül a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteák készítésére is felhasználják.

Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis)

Drogjának hatóanyaga a szaponin.

Nyálkaoldó, köptető hatása miatt egykor fontos köhögés elleni szer volt.

Ma már erre a célra inkább a hasonló tulajdonságú, de kevésbé mérgező fátyolvirágot gyűjtik. A középkorban a vérbaj egyik keresett gyógyszere volt.

Bőrbetegségek, reuma, köszvény ellen is használták.