Cimke Archívum: tüdőbaj

Izlandi zuzmó (Cetraria izlandica)

Izlandi zuzmó gyógynövény

Latin neve: Cetraria izlandica.

A magas hegységek, északi tájak fenyveseiben, fátlan tundrákon tömegesen fordul elő.

Telep-testű, mint minden zuzmó.

Antibiotikum-tartalma magyarázza, hogy a népi gyógyászatban már régóta a köhögés, a tüdőbaj orvossága. Jódtartalma miatt a pajzsmirigytúltengés, a golyva ellen jó hatású. Keserűanyaga – a cetrarin – étvágygerjesztő.

Zamatos turbolya (Anthryscus cerefolium)

Kellemes, fűszeres illatú egyéves növény. Gyógyhatását régen különösen nagyra becsülték.

Tüdőbaj ellen, szülés utáni fájdalmak csökkentésére javasolták. A szülő asszonyoknak turbolyalevest készítettek.

Véraláfutás, zúzódás eloszlatására az összetört növényt kötözték a sérült testrészre.

Napjainkban emésztő- és légzőszervi megbetegedések, vese- és hólyagbántalmak elleni teákhoz használják.

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

Nyálka-, kovasav-, szaponin, cserzőanyag-tartalmú szürkén foltos levelét gyűjtik.

A XVI századtól Közép-Európában a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Légzőszervi megbetegedések — asztma, rekedtség, köhögés —  gyógyítására használatos teáknak ma is alkotórésze.

Torokgyulladáskor jó gargarizálószer.

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

A népi gyógyászat egyik leggyakrabban alkalmazott növénye — a nagy útifűvel (P. major) együtt — a tüdőbaj elleni teák fő alkotórésze volt.

Belső vérzések (vérvizelés, vérhányás) esetén is javasolták. Külsőleg a friss levelek makacs sebekre, gyulladásos daganatokra kötve fejtenek ki jótékony hatást. Nyálkaoldó, köhögéscsillapító tulajdonsága miatt ma is használják a köhögés elleni teákban.

Magjának főzete gyermekeknek enyhe hashajtó. Alkoholos kivonata szúnyogcsípés ellen jó bedörzsölőszer.