Cimke Archívum: tüdőbaj
Izlandi zuzmó (Cetraria izlandica)
Latin neve: Cetraria izlandica.
A magas hegységek, északi tájak fenyveseiben, fátlan tundrákon tömegesen fordul elő.
Telep-testű, mint minden zuzmó.
Antibiotikum-tartalma magyarázza, hogy a népi gyógyászatban már régóta a köhögés, a tüdőbaj orvossága. Jódtartalma miatt a pajzsmirigytúltengés, a golyva ellen jó hatású. Keserűanyaga – a cetrarin – étvágygerjesztő.
Zamatos turbolya (Anthryscus cerefolium)
Kellemes, fűszeres illatú egyéves növény. Gyógyhatását régen különösen nagyra becsülték.
Tüdőbaj ellen, szülés utáni fájdalmak csökkentésére javasolták. A szülő asszonyoknak turbolyalevest készítettek.
Véraláfutás, zúzódás eloszlatására az összetört növényt kötözték a sérült testrészre.
Napjainkban emésztő- és légzőszervi megbetegedések, vese- és hólyagbántalmak elleni teákhoz használják.
Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
Nyálka-, kovasav-, szaponin, cserzőanyag-tartalmú szürkén foltos levelét gyűjtik.
A XVI századtól Közép-Európában a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Légzőszervi megbetegedések — asztma, rekedtség, köhögés — gyógyítására használatos teáknak ma is alkotórésze.
Torokgyulladáskor jó gargarizálószer.
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
A népi gyógyászat egyik leggyakrabban alkalmazott növénye — a nagy útifűvel (P. major) együtt — a tüdőbaj elleni teák fő alkotórésze volt.
Belső vérzések (vérvizelés, vérhányás) esetén is javasolták. Külsőleg a friss levelek makacs sebekre, gyulladásos daganatokra kötve fejtenek ki jótékony hatást. Nyálkaoldó, köhögéscsillapító tulajdonsága miatt ma is használják a köhögés elleni teákban.
Magjának főzete gyermekeknek enyhe hashajtó. Alkoholos kivonata szúnyogcsípés ellen jó bedörzsölőszer.
