A XVI-XVII. sz. gyógyfüves könyvei levelének, virágának igen különböző gyógyhatást tulajdonítottak.
Alkalmazták ideg- és szívgyengeség esetén, boros főzetét vesekő ellen. Bedörzsölőszer vagy ülőfürdő formájában csökkenti a reumatikus fájdalmakat.
Szaponint, illóolajat, cserzőanyagot tartalmazó gyökerének nyálkaoldó hatása a legfontosabb.
Az első világháború idején, amikor a trópusokkal folytatott kereskedelem szünetelt, az addig importált ipekakuána pótlására köhögés elleni teakeverékek, kanalas orvosságok alapanyaga lett.
Kapcsolódó gyógynövények
- Gyöngyvirág (Convallaria majalis) Latin neve: Convallaria majalis.
Virága a májusi erdők dísze.
Gyöktörzse, levele, de a virág is erősen mérgező vegyületeket - szívre ható glikozidot, szaponint - tartalmaz.
A […]
- Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) Latin neve: Thymus vulgaris.
Hozzávetőlegesen fél méterre megnövő, bokor szerű félcserje. A kerti kakukkfű az ajakosvirágúak családjába tartozik, virágai a szárak csúcsán helyezkednek […]
- Fehér árvacsalán (Lamium album) Gyógyászati célra nyálkát, cserzőanyagot, szaponint, illóolajat tartalmazó hajtását, ajakos virágját gyűjtik.
Mint összehúzó- és köptetőszer hatásos.
Virágának főzetét köhögés, […]
- Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Nyálka-, kovasav-, szaponin, cserzőanyag-tartalmú szürkén foltos levelét gyűjtik.
A XVI századtól Közép-Európában a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Légzőszervi megbetegedések — asztma, […]
- Lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum) Virágának magjának főzete vese- és epebetegségre jó.
Sebek vérzéscsillapítója Szárított virágait égési sebekre teszik. A szív- és ideggyengeség legrégibb orvossága.
Fogínysorvadáskor […]