Kígyófa (Rauwolfia serpentina)

Kígyófa (Rauwolfia serpentina)

Indiában honos kúszó cserje. A hindu orvosok ősi gyógyszere. Álmatlanság, kolera, kígyóméreg ellen használták. Gyökere több mint negyven alkaloidot tartalmaz, legfontosabb köztük a reserpin. Belőle állítják elő az 1940-es évek óta korunk egyik legkeresettebb gyógyszerét, a vérnyomás-csökkentő és a központi idegrendszerre nyugtató hatású Rausedylt. Hasonló gyógyhatású Rauwolfia fajok Afrika és Amerika trópusain is élnek.

Gránátalma (Punica granatum)

Gránátalma gyógynövény

Nyugat-Ázsiában őshonos örökzöld fa. A Földközi-tenger partvidékén sokfelé termesztik. Gyökerének, törzsének kérge, valamint „gránátvörös” áltermése drog. Forrázata erős hatású bélféregűző. A népi gyógyászat vastagbélhurut ellen is javasolja.

Molyűző (Ledum palustre)

Molyűző (Ledum palustre)

Fehér virágai s a megszárított hajtása kellemetlen, bódító illatot árasztanak. Mint a növény magyar nevéből is kiderül, elűzi a lakások kellemetlen rovarbetolakodóit (moly, tetű, poloska). Az észak-európai síkság, valamint a magas hegységek lápjain élő örökzöld cserje. Teáját vagy szeszes kivonatát mézzel köhögés – különösen szamárköhögés – ellen fogyasztják. Forrázata izzasztó hatású. Különböző bőr- és reumatikus betegségek gyógyszere.

Medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi)

Medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi)

Néhány cm magas, örökzöld törpecserje. Alpesi és sarkvidéki tájak jellegzetessége. Glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó leveleit virágzás idején gyűjtik. C-vitamint tartalmazó teája a veseutak kiváló fertőtlenítője, vizelethajtó, vese- és epekő ellen is alkalmazható.

Izlandi zuzmó (Cetraria izlandica)

Izlandi zuzmó gyógynövény

Latin neve: Cetraria izlandica. A magas hegységek, északi tájak fenyveseiben, fátlan tundrákon tömegesen fordul elő. Telep-testű, mint minden zuzmó. Antibiotikum-tartalma magyarázza, hogy a népi gyógyászatban már régóta a köhögés, a tüdőbaj orvossága. Jódtartalma miatt a pajzsmirigytúltengés, a golyva ellen jó hatású. Keserűanyaga – a cetrarin – étvágygerjesztő.