Szagos müge (Galium odoratum)

Üde talajú erdeinkben tömeges. Kumarint tartalmaz. Megszárítva kellemes illatú. Az egykor divatos tavaszi vértisztító kúrákhoz használatos „májusi teák egyik alapanyaga volt. Teakeverékek alkatrészeként ma is alkalmazzák a máj- és epeműködés zavarainál. Enyhe altató, nyugtató, vizelethajtó hatása is van. Nem hiányzik az izzasztóteákból sem. Egy ókori germán monda szerint egy-egy csokor virágzó hajtás szerencsét hoz tulajdonosának a szerelemben.

Fekete bodza (Sambucus nigra)

Fekete bodza gyógynövény

Nitrogénben gazdag erdőtalajokon gyakori. Az ókortól kezdve mint általános hatású gyógynövényt ismerték. Virága, termése illóolajat, csersavat, gyantát, nyálkát, levele, kérge glikozidot tartalmaz. Teája megfázáskor jó izzasztó, köptetőszer. Mandula-, illetve torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. A görcsszerű fejfájást gyümölcsének főzetével orvosolták. Virágzatát a légúti megbetegedéseket gyógyító teákon kívül a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteák készítésére is felhasználják.

Fehér fűz (Salix alba)

Fehér fűz gyógynövény

Latin neve:  Salix alba.

A fűzfélék népes és változatos családjának a tagja, folyópartok, ártéri ligeterdők tömeges fája. Kérge sok szalicint tartalmaz, erre utal tudományos neve is.

Ez a faj kb. 5 m magasra nő, folyók, patakok, tavak mentének jellemző fája. Fiatal ágai sárgák, a vastagabbak zöld színűek, hosszú és keskeny lándzsás leveleinek fonákja fehéres.

Lecsüngő, gyakran földig hajló ágú változatát nevezik szomorúfűznek, díszfaként is ültetik.

Jó izzasztó, lázcsillapító szer. Ízületi bántalmak (köszvény, csúz, reuma), valamint hűléses megbetegedések ellen is használják. Csersavtartalma miatt hasmenésre, női szervek nyálkahártya gyulladására is jó.

Todjon meg többet   🠞

Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides)

Virága glikozidot, nyálkát, szaponint tartalmaz. Gyógyhatását már Plinius is ismerte. Teáját elsősorban légcsőhurut és bélhurut ellen adják. Izzasztó, vizelethajtó hatásáért is isszák. A népi gyógyászat tejes főzetét tüdővész ellen ajánlotta, olajos kivonatával fagyási sérüléseket, bőrbetegségeket kezeltek.

Közönséges bojtorján (Arctium lappa)

Közönséges bojtorján (Arctium lappa)

Nagy termetű, a fészkes-virágúak családjába tartozó, kétéves gyom. Egyéves gyökerének főzete a népi gyógyászat szerint izzasztó, vizelethajtó, levelét égési sebekre kötik. A terméséből főzött teát egykor vérhas ellen javasolták. A vese- és epekőoldó teakeverékeknek ma is alkotórésze. Bőrbetegségek (ekcéma, sömör, fekély) kezelésére jó borogató-szer. A fejbőr korpásodását, a haj zsírosodását, hullását csökkenti, erősíti a hajhagymákat, ezért főzete és a belőle előállított olajos készítmény ma is ajánlott hajápoló.